Gangnam style kicsit máshogy

Nem szeretem ezt a számot! Sőt...

De ez az akusztikus feldolgozás egész hallgatható. :)

ParaNorman

Csak néhány mondatban. :D
Osszuk a film szereplőit két részre. Jobb oldalon áll egy kisfiú, aki látja a holtak szellemeit és képes is beszülni velük. Valamint állítsunk vele szembe, bal oldalra mindenki mást. Vagyis embereket, zombikat és a gonosz kis boszorkánylányt, akinek szándékában áll beteljesíteni száz éves átkát, amiért annak idején elítélték.
Norman különleges képessége miatt nem épp népszerű. A családja szégyenli, barátai nincsenek. És mindemellett hasonló adottságokkal rendelkező dilis nagybátyja is a képbe kerül, aki még halála előtt szeretné rábízni a Titkot, ami többé kevésbé sikerül is. Inkább kevésbé és így a város veszélybe kerül. Idő közben néhány szereplő Norman mellé áll és ezzel a támogatással igyekszik megmenti a várost a boszorka átkától.

Az első ami eszembe jutott, hogy összegyúrták a Szellemekkel suttogó sorozatot, Stephen King Carrie-vel, amihez adtak egy boszorkány tematikájú kisvárost. Na és persze mindezt beleöntötték egy bábfigurás mesébe. És ez tette teljesen egyedivé.
A látványvilággal nincs gond és az eredeti szinkronhangok is tökéletesek. A karakterek is jól megformáltak. A plázacicától kezdve, egészen az agyatlan kigyúrt szomszédsrácig mindenki megtalálható a palettán.
Horror mese, ami határozottan korhatáros. Nem igazán tudnám behatárolni a célközönséget. Nem feltétlenül az enyhén ijesztő jelenetek okán, hanem inkább a felnőttes humor miatt.
Összességében egy szórakoztató film, mese, amin sokat lehet nevetni. :)

Guettától! Mert szeretem...

Sorozat

Lángoló Chicago

A lényeg: A drámai akció-sorozat a tűzoltók mindennapi életébe enged betekintést nyújtani, így megismerhetjük a hétköznapi hősök emberfeletti harcát a munkájukban, akiknek hivatása az, hogy folyamatosan kockára tegyék az életüket. A szakma rejtelmeibe avatnak be minket a készítők, miközben beleláthatunk egyesek magánéletébe is, és szembesülhetünk a tűzoltók közötti összetartással, ellentétekkel és feszültségekkel...
 Nem vagyok túl nagy sorozatfüggő és ami általában tetszik, azt vagy abbahagyják az évad kellős közepén vagy átnyomják egy olyan alcsatornának, amit még egy saját műholddal se tudnék fogni. Na jó ez talán túlzás, de van igazság benne. Ezt jóformán el se kezdték és már le is vették a műsorról. Csoda let volna, ha ez alkalommal ez másképp alakul.

Akkor ez a bejegyzés mért született meg?  Nos azét, mert már napok óta előttem volt egy arc. Talán álmodtam róla, vagy csak úgy beugrott, nem tudom. Sötét haj, kék szem és borosta. Egy hihetetlen jóképű pasi feje villogott a retinámba. Egyszer csak felbukkant és nem tudtam hol, melyik filmben láttam. És ma végre beugrott. Taylor Kinney!!! Igen bizony. És azt hiszem beszél helyettem a kép... >>>>>>

Mozizzunk

Kezdjük. Mivel is? Talán a Hobbittal. Karácsony előtt mentünk el megnézni a barátom bátyjának kezdeményezésével. Mi épp Veszprémbe jártunk így megbeszéltük, hogy a vetítés kezdete előtt találkozunk Füreden. Nekem már furcsa volt, hogy Ő hozta fel a dolgot, mert abszolút nem Gyűrűk ura kedvelő, de csak vállat vontam, mert Én viszont nagyon szeretem és ezt is meg akartam nézni. Bevallom őszintén féltem tőle, de végül is nagyon tetszett. Igaz, hogy az utolsó fél órában már azt se tudtam hogy üljek azt meg pláne nem, hogy hol zsibbadok.
Igazából ha Zsákos bilbót nem az játszotta volna aki, vagyis Martin Freeman, akkor fele ilyen jó nem lett volna. Én egyenesen imádtam a karakterét.
Gandalf a szürke mágus pedig ugye alapból favorit. Hogy tovább haladjak az ismert szereplőkön valahogy a tünde királynő most sokkal szimpatikusabb volt a maga tíz percével, mint az (relatív) előző részekben bármikor.

Faramir

Kili

Tündék vannak itt is és törpéből is több, mint kellene, és bár nincsenek női szíveket megdobogtató emberek, mint David Wenham a trilógiából, vagyis Faramir. De a sok törpe között megbújik Kili vagyis Aidan Turner, aki első látásra is megér egy ajakharapással elfojtott sóhajt. =)

Egy kritika szerint ez volt 2012 legocsmányabb filmje. Talán, de nem feltétlenül igaz. A szörnyek általában ocsmányak vagy rémisztőek, de előbb nézem meg hatszor egymás után ezt, mint egyszer a fűrész bármelyik részét. Na az ocsmány és gyomorforgató, ez ahhoz képest semmi.
Az egyetlen vitás pont az volt, hogy Bilbo hogy is találta meg a gyűrűt? Mert ugye Gandalf elmondása szerint a Hobbit jóval idősebb volt és csak úgy ráakadt. Itt viszont ez egy kicsit másként volt. Ezt pedig nem tartottam romboló hatásúnak. Bilbo könyvét a történeteivel először Frodo olvasta, addig minden más szájról szájra terjedt, mint egy pletyka, amiről tudjuk, hogy rövid úton változik. Ez itt sem volt másképp. :)
A zenei betéteket illetőleg pedig egyet kell értenem Esztivel Gyűrűk urásan tökéletes. :)

A folytatásban szerepel a Felhőatlasz, ami nem tetszett. Egyáltalán nem. És legyen elég belőle ennyi.

A Pi élete egy más tészta. Ez is eléggé megosztotta  a közvéleményt. Én az egyszer nézhető kategóriába sorolom. A filmet a 3D mentette meg és a csodálatos színek és effektek. Egyébként minden valamire való jelenetet bevágtak az előzetesbe.
Pi egy furcsa fiú, furcsa névvel, furcsa vallási nézetekkel és furcsa lakhellyel.
Az utazás pedig akkor veszi kezdetét, mikor az állatokat át akarják telepíteni, csakhogy a hajó, amin Pi is és a szülei is utaznak elsüllyed egy emberfeletti viharban... Onnantól az egész nem több, mint egy mese.
Szándékomban áll elolvasni a könyvet, ami a történetmesélés értékeiről szól mások szerint spirituális tartalma van. Ha van is, azt a film nem adja át és igazság szerint a könyvtől se várom. Ebbe mindenki annyit képzel amennyit nem akar.

A film főszereplőinek száma nem számottevő. Ugyanis Suraj Sharma és Irffan Khan is Pit játssza. Az utóbbi mint mesélő az előbbi pedig mint a történet tényleges szereplője. Rajta kívül csak állatok élik túl a szerencsétlenséget, akik nem beszélnek. Ez az egy dolog tartja a történetet valóság határán. Talán ettől tartják természetfelettinek. És mindezt a végén lerombolják egy pocsék kitalációval, amit el kellett mondani a biztosító két emberének. Elmondani egy hihetőbb történetet, ami egyszerűségével nagyon lehúzta az egész filmet.
Többek között ezért is érdekel a könyv. Mert egy könyv soha nem egyszerűsít. A lényegtelennek tűnű dolgok is helyet kapnak a kibontakozásra. Kitudja, talán még a véleményem is változni fog... :)

Laters

Miket nem látok Én? :)

Most mondhatjátok, hogy valami idióta fanatikus vagyok, amiért képes vagyok ezt megosztani veletek, de hát ez van. idén még lököttebb vagyok mint eddig és ezt is vállalom. :D

Az én nagyszüleim már nem élnek, de a barátom mamáját nagyon szeretem és bár nem pótolja az én szeretteimet, de azért valamit visszaad. :)

Pár napja voltam nála és egy levél ott hevert az asztalon, amire rápillantottam és egy idétlen vigyorral meg valami földöntúli hanggal egybekötve felkaptam az asztalról.

Tessék, azt láttam. :'D

 Egy levél egyenesen Madridból! Tudom nincs ebbe semmi különös, de mégis.

Olvasok :')

Nem újdonság. Az utóbbi időbe elég sok regényt kiolvastam. Főleg éjjel. Az alvás nem az erősségem. A mostani könyvnek még a felénél sem tartok. Az eleje nem igazán tetszett, viszont nem engedtem a szokásomból miszerint három fejezetnyi időt adok egy könyvnek mielőtt végleg feladom. A folytatásba annyira beleéltem magam, hogy csak az ötödik fejezetre figyeltem fel. Na mondom hoppá. A könyv elrabolta az érdeklődésem és figyelmem, hála a  főszereplő hölgynek, aki amerikai révén egy megrögzött európai foci imádó, és jelenleg egy sérülésből lábadozik egy furgon hátuljában ugyanis elrabolták. Mellesleg FBI ügynök. Persze a történet azért nem olyan egyszerű. A miértet pedig még nem tudom, de ennek a bejegyzésnek ugye nem ez a lényege. :D

Holly 11 évesen Németországban járt az apjával. Jegyet kaptak az Európa Kupára, ahol is a Bayern München játszott az Aston Villa ellen...
Holly az első focimeccséről és csapatokról:

" – A németeket utáltam – jegyezte meg Holly. – Beképzeltek és gőgösek. Biztosra vették, hogy szitává lövik a briteket. Én meg nem akartam végignézni. De el kellett mennem. Amolyan protokolláris dolog volt, nagy
botrány lett volna, ha nem megyek el. Így végül elmentünk. És a britek elverték a németeket. A németek nem láttak a dühtől. Én meg nagyon élveztem. Az Aston Villa játékosok meg olyan aranyosak voltak. Attól fogva beleszerettem a fociba. És azóta tart a szerelem."

Több szó nem igen esett a foci szeretetről, és nem is fontos a történetben, de akkor is felemelő volt... :D

A kérdéses meccs egyébként 1982-ben volt ahol is az Aston Villa egy góllal vert a nagy német csapatot. :)

Döbbenet!

Komolyan nem tudom emberek mit képesek megengedni maguknak. Felmegyek a blogomra és a chat-en ezzel találom szembe magam. Hirtelen felindulásból lereagáltam bár lehet nem kellett volna. Mindegy.

Írni akartam, de ettől rohadtul elment a kedvem és remeg a kezem az idegtől. Miért ír valaki ilyet? Semmi értelme. Még ha egy kibaszott negatív kritika lenne, azt megérteném de nem az! Elkeserítő, de komolyan. :/

Halihó

Először is Boldog Új Évet kívánok. Ámbár rühellem a Januárt, de próbálok nem tudomást venni erről az apró részletről. :/ Nem egyszerű. Lehangoló. Na de mindegy.
Jöttem adni némi életjelet. Na nem túl sokat. Lassan térek csak vissza az íráshoz. Sajnos ebben a percben se ihletem se energiám nincs. Pedig kedvem lenne. És bosszant, hogy nem megy. Igyekszem, de nem nagyon szeretném erőltetni, mert abból tutira semmi jó nem sülne ki. Hamarosan talán képes leszek új résszel elétek állni. Mindenesetre a türelmeteket szeretném kérni.

Laters