Na szóval kedves néha erre tévedők nagyon boldog karácsonyt kívánok nektek. :D
2012. december 24., hétfő
dec. 24
Na szóval kedves néha erre tévedők nagyon boldog karácsonyt kívánok nektek. :D
2012. december 20., csütörtök
2012. december 12., szerda
Mesut... :'D
Az a nagy helyzet, hogy nem szeretem a német rappet, nagyon nem.
De azt hiszem ez lesz egyetlen kedvencem! :D
Édes Ramos
Annyira édes és annyira aranyos!
Nem csak félmeztelenül olvadok tőle hanem akkor is mikor ilyen gyerek!
Nagyon imádni való =)
2012. december 2., vasárnap
Zene P!NK-től!
Egyszerűen képtelen vagyok megunni.
Annyira jó, hogy már tökéletes!
"Where there is desire
There is gonna be a flame
Where there is a flame
Someone's bound to get burned
But just because it burns
Doesn't mean you're gonna die
You've gotta get up and
Try,
Try,
Try"
>>
"Ahol vágy van
Ott egyszer láng is lesz.
Ahol láng van
Valakinek meg kell égnie.
De csak mert éget
Belehalni nem fogsz.
Állj fel és
Próbálkozz,
Próbálkozz,
Próbálkozz"
2012. november 26., hétfő
A kutyák szőrös gyerekek...
Egyszer megkérdeztek egy kisfiút, hogy szerinte mi a szerelem.
Erre Ő azt felelte, hogy:
- A szerelem az mikor egy kutya megnyalja az arcod.
Persze kinevették, mire Ő hozzátette.
- Még akkor is ha egész napra egyedül hagyod...
Na igen. :)
Az én kutyám egyáltalán nem puszilkodós vagyis nyalakodós.
Viszont:
- mindenféle figyelmeztetés nélkül ugrik a hátadra ha tegyük fel leülsz a lépcsőre
és kérdés nélkül húzza ki a hajadból a hajgumit.
- Belemászik a zsebedbe, és követeli, hogy simogasd meg.
- Addig nem mozdul a kocsi mellől mag ki nem szállsz,
és türelmetlen nyüszítésbe kezd ha ezt nem teszed azonnal.
- Nem elég jó neki a csomagtartó, sőt még a hátsó ülés se.
Elől szeret utazni, melletted.
- Ha megsimogatod onnantól nincs menekvés rátelepszik a lábfejedre és nem hajlandó leszállni róla.
- Vásárlás után, mikor pakolsz ki a csomagtartóból felágaskodik a szélére beszimatol majd rád néz egy amolyan "Nekem mit hoztál" nézéssel.
- Ha rászólsz, mert épp arra készül, hogy kiássa a tűztövist, akkor megsértődik felmegy a kis teraszra, lefekszik és még rád nézni se hajlandó míg duzzog.
- Egyszerűen képtelenség gyalog elmenni otthonról, mert keserves sírásba kezd.
- Viszont messziről látja és hallja mikor jössz. Megismeri a motor hangját és a kapuban vár. Annyira izgatott, és úgy csóválja a farkát, hogy attól tartasz egyszer csak elszáll.
- Nem zavartatja magát ha épp kiszeretnél menni a házból és esetleg útban van, mert szeret az ajtóban feküdni. Lépd át. Ha mégis fel kell kelnie? Azt egy nagy sóhajtással teszi.
- Neki ugyanúgy jár a karácsonyi ajándék, ahogy neked,
és szívből örül neki, mert az biztos, hogy szívből adod.
Csányi Vilmos könyve felhívja figyelmet arra, amit minden kutyatartó tud, hogy "A kutyák szőrös gyerekek"
Az enyém legalább is biztosan az. :)
A képeket főleg Esztinek, mert már olyan rég megígértem... :)
2012. november 21., szerda
"Csak egy hívás a boldogság"
Sikerült nem túl intenzív olvasási lázzal és ilyen olyan teendők közepette három nap alatt kiolvasni ezt a könyvet, ami nem tartozott az "azonnal olvasni akarom" kategóriába. Ez amolyan "majd megkeresem a neten" kategória. Legalább is a fülszöveg alapján ez volt az első benyomásom.
Hétfőn nagy lelkesedéssel vetettem bele magam a szülinapi ajándékom lapjai közé.
Igyekszem általában nem spoileresajánlást vagyis inkább véleményt írni. Most is erre fogok törekedni.
A borító nem épp szerelem első látásra, de ez nem jelent semmit. A belső ennél jóval több, de legalább tükrözi a történet lényegét. Átvitt értelembe még a madár is a csőrében lévő gyűrűvel...
A fülszöveg bármelyik könyves bolt honlapján elérhető úgyhogy azzal most sem vesződnék.
Sophie Kinsella könyveiben általában adott egy hétköznapi, őszinte, olykor-olykor zavarbeejtő helyzetekbe keveredő, vonzó hölgy, és egy gazdag, jóképű, vezetőbeosztásban dolgozó férfi, aki imád káromkodni és többször dühös a megengedettnél. Mondhatni a szereplők nagyon is hasonlóak csak a helyszín és a történet más. Szerintem neki ez a védjegye. Talán a legismertebb regénye a Boltkóros naplója, amiből film is készült. Ha nem tudnám, hogy a két könyvet egy és ugyanaz a személy írta, akkor is érezném a hasonlóságot. Mind stílusban és mind szereplőválogatásban.
Rengeteget nevettem miközben olvastam. Nem halkan, hangosan. Volt, hogy a könnyem kicsordult. Poppy végtelenül egyszerű lány. A karaktere az utcáról lett kiemelve. Nem egy eszményi nő, aki elérhetetlen, hanem olyan, mint bárki más. Egy házasság előtt álló nő, aki görcsösen próbál megfelelni választottja családjának., akivel a kapcsolata egy hatalmas félreértés, a vőlegény miatt, aki képtelen bizonyos dolgokra...
A pasi, Sam pedig egy igazi üzletember, aki mindig nagyon-nagyon elfoglalt. A két karaktert pedig nem kerülhette el a XXI. századi népbetegség, a technikán keresztüli kommunikálás.
A telefon mindenki számára "kincs". Olyan, amiben nem szeretnénk, ha mások kutakodnának. Mondhatni az életünk egy része abba található. Jegyzetek, képek, telefonszámok, üzenetek, időpontok... Személyes, mondhatni intim és sokan nem szeretjük ha mások nézelődni akarnak benne. Igen, Én sem. Senkinek semmi keresnivalója benne. Magánszféra: amire mindenkinek szüksége van. MINDENKINEK!
De képzeld el, hogy megosztod valakivel a telefonod, képzeld el, hogy megosztod valakivel az életed. Beleolvashatsz az üzeneteibe az emailjeibe valamilyen szinten megismerheted és idővel úgy érzed jogod van beleszólni az illető életébe. Úgy gondolom, hogy az emberek sokkal őszintébbek egymással ha írásban kommunikálnak, nem pedig szemtől szembe "beszélnek" egymással, de mi van ha az illetőt pont így ismered meg. És felteszed a kérdést: vajon milyen lesz az első találkozás? Vajon megszűnik a varázslat a két idegen között? Mennyire különbözik a két világ?...
Maga történet mindössze 10 napot foglal magába. 10 nap, ami annyira pörgős és eseménydús, hogy olyan mintha heteket, hónapokat foglalna magába.
Egyes jeleneteknél le kellett tennem a könyvet és elmondani egy elképedt úristent. Na nem azért, mert annyira szörnyű volt. Hanem azért mert már kínosan zavarba ejtő a szituáció és mivel teljesen képes voltam azonosulni Poppyval, kénytelen voltam még menni is egy két kört mielőtt újra a kezembe vettem. Nos ilyen cselekedetre még egy történet se vitt rá és ezt egyáltalán nem tartom negatívnak. Hatásos volt. Ahogy az is, hogy mikor már azt hittem itt a vége és jön a boldogság, semmi nem változott. Igaz akkor még volt pár oldal. Próbáltam kitalálni mi lesz a vége, hogy lesz ebből happy end, mert nem titok, az lett. Elárulom, nem sikerült kitalálnom, de a lényeg, hogy a "VÉGE" szót mosolyogva olvastam el...
Egy mondatban: Könnyű, csajos, romantikus történet, ami megnevettet, ha egy kis kikapcsolódásra vágysz. :)
Könyv adatok:
Szerző: Sophie Kinsella
Cím: Csörögj rám!
Oldalszám: 366
Kiadó: Kelly Kft
Kiadás éve: 2012
Kategória: Szórakoztató irodalom, romantikus
Hétfőn nagy lelkesedéssel vetettem bele magam a szülinapi ajándékom lapjai közé.
Igyekszem általában nem spoileres
A fülszöveg bármelyik könyves bolt honlapján elérhető úgyhogy azzal most sem vesződnék.
Sophie Kinsella könyveiben általában adott egy hétköznapi, őszinte, olykor-olykor zavarbeejtő helyzetekbe keveredő, vonzó hölgy, és egy gazdag, jóképű, vezetőbeosztásban dolgozó férfi, aki imád káromkodni és többször dühös a megengedettnél. Mondhatni a szereplők nagyon is hasonlóak csak a helyszín és a történet más. Szerintem neki ez a védjegye. Talán a legismertebb regénye a Boltkóros naplója, amiből film is készült. Ha nem tudnám, hogy a két könyvet egy és ugyanaz a személy írta, akkor is érezném a hasonlóságot. Mind stílusban és mind szereplőválogatásban.
Rengeteget nevettem miközben olvastam. Nem halkan, hangosan. Volt, hogy a könnyem kicsordult. Poppy végtelenül egyszerű lány. A karaktere az utcáról lett kiemelve. Nem egy eszményi nő, aki elérhetetlen, hanem olyan, mint bárki más. Egy házasság előtt álló nő, aki görcsösen próbál megfelelni választottja családjának., akivel a kapcsolata egy hatalmas félreértés, a vőlegény miatt, aki képtelen bizonyos dolgokra...
A pasi, Sam pedig egy igazi üzletember, aki mindig nagyon-nagyon elfoglalt. A két karaktert pedig nem kerülhette el a XXI. századi népbetegség, a technikán keresztüli kommunikálás.
A telefon mindenki számára "kincs". Olyan, amiben nem szeretnénk, ha mások kutakodnának. Mondhatni az életünk egy része abba található. Jegyzetek, képek, telefonszámok, üzenetek, időpontok... Személyes, mondhatni intim és sokan nem szeretjük ha mások nézelődni akarnak benne. Igen, Én sem. Senkinek semmi keresnivalója benne. Magánszféra: amire mindenkinek szüksége van. MINDENKINEK!
De képzeld el, hogy megosztod valakivel a telefonod, képzeld el, hogy megosztod valakivel az életed. Beleolvashatsz az üzeneteibe az emailjeibe valamilyen szinten megismerheted és idővel úgy érzed jogod van beleszólni az illető életébe. Úgy gondolom, hogy az emberek sokkal őszintébbek egymással ha írásban kommunikálnak, nem pedig szemtől szembe "beszélnek" egymással, de mi van ha az illetőt pont így ismered meg. És felteszed a kérdést: vajon milyen lesz az első találkozás? Vajon megszűnik a varázslat a két idegen között? Mennyire különbözik a két világ?...
Maga történet mindössze 10 napot foglal magába. 10 nap, ami annyira pörgős és eseménydús, hogy olyan mintha heteket, hónapokat foglalna magába.
Egyes jeleneteknél le kellett tennem a könyvet és elmondani egy elképedt úristent. Na nem azért, mert annyira szörnyű volt. Hanem azért mert már kínosan zavarba ejtő a szituáció és mivel teljesen képes voltam azonosulni Poppyval, kénytelen voltam még menni is egy két kört mielőtt újra a kezembe vettem. Nos ilyen cselekedetre még egy történet se vitt rá és ezt egyáltalán nem tartom negatívnak. Hatásos volt. Ahogy az is, hogy mikor már azt hittem itt a vége és jön a boldogság, semmi nem változott. Igaz akkor még volt pár oldal. Próbáltam kitalálni mi lesz a vége, hogy lesz ebből happy end, mert nem titok, az lett. Elárulom, nem sikerült kitalálnom, de a lényeg, hogy a "VÉGE" szót mosolyogva olvastam el...
Egy mondatban: Könnyű, csajos, romantikus történet, ami megnevettet, ha egy kis kikapcsolódásra vágysz. :)
Könyv adatok:
Szerző: Sophie Kinsella
Cím: Csörögj rám!
Oldalszám: 366
Kiadó: Kelly Kft
Kiadás éve: 2012
Kategória: Szórakoztató irodalom, romantikus
Laters
2012. november 19., hétfő
November közepén túl...
Ennyi, eddig bírtam. Bevallom nőiesen, gyenge vagyok.
Próbálom, esküszöm próbálom, de egyre nehezebben fojtom el a karácsonyi hangulatot.
De hogy is kerülhetném el? Mikor még a csapból is karácsonyi boa folyik?
Minden talpig díszben és Én ne vegyem észre. Na persze. Esélytelen. De azért még próbálkozom. :)
Itthon gondosan elzártam minden fenyőt, gömböt, égősort és futófényt időlakat alá.
Csak és kizárólag december elején nyílik a zár.
Ez is még csak inkább tél váró, mint karácsony.
Egyébként nem vagyok oda a télért, ha nincs hó, olyan sivár és élettelen minden, hogy nagy erőfeszítésembe kerül nem ugyanolyan élettelennek lennem.
A korai hóesést se szeretem.
És igen most jön az, hogy nekem semmi nem jó.
Ó dehogynem. Gyerekkorom négy évszaka. Az tökéletes lenne. :D
Mikor volt tavasz. A reggeli hűvös időbe elindultál kabátba és délutáni melegben már azon gondolkodtunk a parkban, hogy lehetne megoldani, hogy a kabátokat egészen kicsire tudjuk hajtogatni, hogy ne kelljen cipelni.
Mikor volt nyár villámokkal és nyári, meleg záporokkal, amikben élvezet volt bőrig ázni.
Mikor volt ősz, és a levelek nem elszáradtak hanem színesen hulltak le és takarták el a füvet.
És a tél. Mikor a hóesés nem csodaszámba ment, mikor a szánkó még tökéletes ajándék volt. Mikor nem tudtam aludni és éjjel hóembert építhettem.
Akkor még minden olyan volt amilyennek lennie kellett.
És most tudom ez mind csak álom, de én akkor is erre vágyom...
Most épp tv-tnézek, agy inkább hallgatok, mert ezt a bejegyzést írom és arra kaptam fel a fejem, hogy egy kibaszott Tomi rókát szinkronizál Nicolas Cage magyar hangja, vagyis Józsa Imre. Ez annyira illúzió romboló. Miért pont egy róka?
Egyébként szeretem a filmjeit. A kedvencem a Képlet attól függetlenül, hogy nem abban alakítja a legnagyobb szerepet. Ott inkább a történet, ami megfogott. Na persze egy katasztrófa film függőt ne fogna meg? Igen az vagyok. És hogy lettem az? Nos, szoktattam magam a gondolathoz, azzal, hogy film-film után látom elpusztulni a földet. Hogy miért? Mert a tesóm kapott egy könyvet 365 kérdés és felelt volt a címe. Négy-öt éves lehettem akkor és volt benne egy kérdés, amit nem fogok tudni szó szerint idézni, de a lényeget soha nem fogom elfelejteni. Az volt a lényeg, hogy mégis meddig él a Föld... A válasz pedig? Valami ehhez hasonló... A Föld x milliárd év múlva akkorára fúvódik, hogy eléri majd a napot és felrobban. Gondolhatjátok milyen trauma volt az nekem. Konkrétan napokig sírtam, azt hajtogatva, hogy nem akarom, hogy meghaljon a föld vagy anyukám vagy a mamám vagy Én vagy bárki más. Nem voltam tisztában a milliárd év, de talán még egy év fogalmával sem. Anyu azzal próbált nyugtatni, hogy az még nagyon sokára lesz, de persze ez nekem akkor csekély vigaszt nyújtott, mert ha holnap lesz ha évek múltával meg fog történni és akkor utána nem lesz majd semmi, akkor még nem tudtam, hogy senki nem él örökké, de persze ezt nem mondhatta. Az csak olaj lett volna a tűzre. Aztán idősödtem és tanultam, időről, halálról és az emberiség pusztító erejéről is. Később pedig elkezdtem katasztrófa filmeket nézni. Láttam, hogy az emberek mennyi mindent megtesznek azért, hogy elkerüljék a katasztrófát így kicsit megnyugodtam. Persze akkor már tudtam, hogy azt a szörnyűséget, amit az a könyv ír meg se érem. És hogy azért az nem egészen úgy működik ahogy az ott írva volt... A közelgő világvégében egyébként nem hiszek, hisz párat már az én csekély kis életem alatt is megjósoltak, miért pont ez lenne valós? Nem? Ez nálam nem is téma, úgyhogy erről ennyit.
Hú nagyon elkalandoztam. Na mindegy ez már így marad. :D
És hogy kuszáljam még. Jelentem a Gumi macik ma megszállták a gépemet a pasim unokaöccsének, Bencének jóvoltából. :D Pár képet megért...
Próbálom, esküszöm próbálom, de egyre nehezebben fojtom el a karácsonyi hangulatot.
De hogy is kerülhetném el? Mikor még a csapból is karácsonyi boa folyik?
Minden talpig díszben és Én ne vegyem észre. Na persze. Esélytelen. De azért még próbálkozom. :)
Itthon gondosan elzártam minden fenyőt, gömböt, égősort és futófényt időlakat alá.
Csak és kizárólag december elején nyílik a zár.
Ez is még csak inkább tél váró, mint karácsony.
Egyébként nem vagyok oda a télért, ha nincs hó, olyan sivár és élettelen minden, hogy nagy erőfeszítésembe kerül nem ugyanolyan élettelennek lennem.
A korai hóesést se szeretem.
És igen most jön az, hogy nekem semmi nem jó.
Ó dehogynem. Gyerekkorom négy évszaka. Az tökéletes lenne. :D
Mikor volt tavasz. A reggeli hűvös időbe elindultál kabátba és délutáni melegben már azon gondolkodtunk a parkban, hogy lehetne megoldani, hogy a kabátokat egészen kicsire tudjuk hajtogatni, hogy ne kelljen cipelni.
Mikor volt nyár villámokkal és nyári, meleg záporokkal, amikben élvezet volt bőrig ázni.
Mikor volt ősz, és a levelek nem elszáradtak hanem színesen hulltak le és takarták el a füvet.
És a tél. Mikor a hóesés nem csodaszámba ment, mikor a szánkó még tökéletes ajándék volt. Mikor nem tudtam aludni és éjjel hóembert építhettem.
Akkor még minden olyan volt amilyennek lennie kellett.
És most tudom ez mind csak álom, de én akkor is erre vágyom...
Most épp tv-tnézek, agy inkább hallgatok, mert ezt a bejegyzést írom és arra kaptam fel a fejem, hogy egy kibaszott Tomi rókát szinkronizál Nicolas Cage magyar hangja, vagyis Józsa Imre. Ez annyira illúzió romboló. Miért pont egy róka?
Egyébként szeretem a filmjeit. A kedvencem a Képlet attól függetlenül, hogy nem abban alakítja a legnagyobb szerepet. Ott inkább a történet, ami megfogott. Na persze egy katasztrófa film függőt ne fogna meg? Igen az vagyok. És hogy lettem az? Nos, szoktattam magam a gondolathoz, azzal, hogy film-film után látom elpusztulni a földet. Hogy miért? Mert a tesóm kapott egy könyvet 365 kérdés és felelt volt a címe. Négy-öt éves lehettem akkor és volt benne egy kérdés, amit nem fogok tudni szó szerint idézni, de a lényeget soha nem fogom elfelejteni. Az volt a lényeg, hogy mégis meddig él a Föld... A válasz pedig? Valami ehhez hasonló... A Föld x milliárd év múlva akkorára fúvódik, hogy eléri majd a napot és felrobban. Gondolhatjátok milyen trauma volt az nekem. Konkrétan napokig sírtam, azt hajtogatva, hogy nem akarom, hogy meghaljon a föld vagy anyukám vagy a mamám vagy Én vagy bárki más. Nem voltam tisztában a milliárd év, de talán még egy év fogalmával sem. Anyu azzal próbált nyugtatni, hogy az még nagyon sokára lesz, de persze ez nekem akkor csekély vigaszt nyújtott, mert ha holnap lesz ha évek múltával meg fog történni és akkor utána nem lesz majd semmi, akkor még nem tudtam, hogy senki nem él örökké, de persze ezt nem mondhatta. Az csak olaj lett volna a tűzre. Aztán idősödtem és tanultam, időről, halálról és az emberiség pusztító erejéről is. Később pedig elkezdtem katasztrófa filmeket nézni. Láttam, hogy az emberek mennyi mindent megtesznek azért, hogy elkerüljék a katasztrófát így kicsit megnyugodtam. Persze akkor már tudtam, hogy azt a szörnyűséget, amit az a könyv ír meg se érem. És hogy azért az nem egészen úgy működik ahogy az ott írva volt...
Hú nagyon elkalandoztam. Na mindegy ez már így marad. :D
És hogy kuszáljam még. Jelentem a Gumi macik ma megszállták a gépemet a pasim unokaöccsének, Bencének jóvoltából. :D Pár képet megért...
Laters
2012. november 15., csütörtök
olvaSOKk
Most, hogy végre sikerült megírnom Mesutos sztorim 6. fejezetét, -megjegyzem halkan fent is van- nekilátok olvasni az elmaradásaimat. Nem kevés és már alig várom, hogy belevessem magam.De előtte felpakolok némi élelmet és még le is tusolok, mert ha belemerülök, akkor végem.
Tehát Vii most szépen elveszik a BLOGOK CSODÁLATOS TÖRTÉNETEIBEN!
Tehát Vii most szépen elveszik a BLOGOK CSODÁLATOS TÖRTÉNETEIBEN!
Laters
2012. november 7., szerda
Köszönöm, köszönöm és köszönöm....
Idén előbb jött a Jézuska. :D A blogomon biztosan!
Minden esetre ünneplésre adtatok okot!
Mikor kevesebb mint egy éve megnyitottam a blogom, amin két történetet indítottam, nem hittem volna, hogy valaha is elérem ezt a látogatottsági szintet. Kitörő örömmel és könnyes szemekkel tudatom, hogy az olvasóimnak köszönhetően ma átléptem a 100.000-et és ez nekem akkora ajándék, amit soha nem mertem volna kérni. Ezek nem pusztán számok. Ebben látok hitet, bizalmat és várakozást. És nagyon-nagyon hálás vagyok minden egyes kattintásért, pipáért, kommentért, üzenetért. Mind nagyon sokat számít és sokat segít abban, hogy folytassam, és bár csak egy lelkes amatőr vagyok, bízzak magamban. :)
Nagyon-nagyon boldog vagyok!
=D
Köszönöm Nektek!
Imádatom!
<3
Az ötven árnyalattal is elcseszett Christian Gray...
Szeretek könyvesboltokba járni és ott elidőzni, keresni a legújabb könyvet, ami eléri a szívemet. Ránézni egy borítóra és beleesni, aztán csalódni, mert belül nem is biztos, hogy annyira jó. Elolvasni több tucat fülszöveget hogy egy idő után azt se tudjam ki kivel van. Aztán újra körbejárni a kínálatot, óriási dilemmával küszködve és végül üres kézzel távozni... Na igen ez vagyok én... :D
A tescoba beérve is az első utam, mindig jobbra vezet a könyvek felé, hogy megnézzem mi a kínálat.
Kismilliószor mentem el az elmúlt hónapokba egy könyv mellett aminek szürke nyakkendő volt a borítóján. A furcsa az volt, hogy hetek elteltével is legelöl pihent. Akkor eljutottam addig, hogy jobban megnézzem, de csak úgy messziről. A szerző nem volt ismerős a cím pedig... A szürke ötven árnyalata. Azt hittem valami tanulmány, arra se vettem a fáradságot, hogy a kezembe vegyem. Tovább álltam.
Aztán hallottam egy regényről egy trilógiáról, amit csak úgy emlegetnek A KÖNYV. Bizony, csupa nagybetűvel. Uralta és még most uralja a sikerlistákat az erotikával túlfűtött történet. Több ezer példány kelt el a megjelenést követően alig pár nap alatt.
Na mondom Hűha. Kíváncsi lettem mi az ami ennyire felbírta korbácsolni a nőket, hogy a párjukat küldjék a könyvért sorbaállásra kényszerítve. Fura volt, hogy érett felnőtt nők, családanyák rajonganak a Szürke könyvért, mint annak idején a tinik a Twilightért. :D
Megjegyzem mondták is, hogy "Twilight felnőtteknek" . Nos van benne valami, de inkább nem folyok bele. Szeretném elvonatkoztatni a dolgot és ha választanom kell, akkor inkább szex őrültek, mint vámpírok! :D
Szeretek először magam véleményt alkotni úgy általában mindenről és nem olvasom el a kritikákat. Egyrészt azért, mert általában spoiler gyanúsak, másrészt azért, mert nem vagyunk egyformák.
Nem vettem meg a könyvet, mert kicsit drágállottam érte a 4000 Ft-ot. :/
Egy egész délutánom elment arra, hogy találjak egy használható linket ahonnan le tudom tölteni. Tudom-tudom csúnya dolog, de mentségemre szolgáljon, hogy nem terjesztem, nem töltöm fel sehova. Csak és kizárólag saját használatra. (Persze ha valakit érdekel tudok segíteni)
Siker koronázta több órányi kutakodásomat. Előhalásztam az ágy alól az e-olvasómat és rátöltöttem a könyvet, befészkeltem magam a fotelembe és elkezdtem olvasni.
A főszereplő hölgy egy 21 éves végzős egyetemista lány. Anastasia Steele, okos, szép és csendes. Szívességet tesz gyengélkedő barátnőjének azzal, hogy elmegy helyette meginterjúvolni a pofátlanul fiatal (27 éves) multimilliárdost, Christián Grayt. Hm... Christián... Olyan fülbemászó ennek a névnek a csengése. Aki nem mellesleg átkozottul jóképű, őrjítően titokzatos és idegesítően zárkózott. A vonzalom az első pillanattól kezdve kölcsönös, de míg Ana szűz és még csak egy valamirevaló kapcsolata sem volt, addig Christián pontosan tudja mit vár el egy nőtől, mit vár a lánytól. Alázatot, engedelmességet, irányíthatóságot. Az ágyban és azon kívül is, de mindezt csupán pár napig. Christián nincs tisztában a kapcsolat fogalmával. Szexuális ízlése pedig nem éppen hétköznapi. Vagy csak nekem nem. Ajánlatot tesz, és egy szerződésbe foglalja elvárásait.
Ana tapasztalatlanságát és naivitását ellensúlyozza bátorsága és vonzalma, a férfi iránt. Christián pedig engedve addigi megalkuvást nem ismerő uralkodás mániás énjéből, hajlandó kompromisszumot kötni a lánnyal annak érdekében, hogy a dolog működjön kettőjük között. Egy olyan útra lépnek, ami mindkettőjük számára új és ismeretlen. Nagyon sok mindent tanulnak egymástól és Ana sokat megtud Christián múltjáról és próbálja megérteni, miért lett olyan amilyen. Sok örömet és bánatot okoznak, miközben igyekeznek megfelelni a másiknak. Christián ugyanúgy tapasztalatlan a normális kapcsolat terén, mint Ana és sok "Elsőt" élnek át együtt. A lány olyat képes mutatni és adni a férfinak pusztán önmagával, ami új dolgokat ébreszt fel benne és rádöbbenti, hogy életében először Ő is Többet akar...
A nyelvezet igen egyszerű. Sőt talán túl egyszerű, főleg az első rész, és ez nem feltétlenül pozitív És ebben a könyvben nem a cselekmény az, ami lebilincselő, habár engem az is megfogott. Az első két részt egymás után olvastam el ezért nem is tudom figyelmen kívül hagyni.
Maga a műfaj, kimondottan az Erotika nem nagyon szerepelt a listámon márpedig ez a könyv nem a romantikus regény besorolást kapta... Amit meg is értek, hisz18-as karikás. A történet teli van szexuálisan túlfűtött jelenetekkel. Az írónő kendőzetlenül mégis a jó ízlés határán belül adja át az intim pillanatokat, amik igenis hatással vannak az emberre. Legalább is rám hatással voltak Meg kell hagyni nem egy túl jól felépített történetről van szó, de ezek a jelenetek úgy érzem mindezért kárpótolják az olvasót, már ha vagyunk annyira nyitottak, hogy befogadjunk egy ilyen pimaszul és zavarba ejtően szókimondó történetet.
Bár engem nem csak ez fogott meg. A főszereplő egy túl tökéletes pasi a maga elcseszettségével, aki állítása szerint nem érdemel se szeretet se törődést, akinek borzalmas gyerekkora volt és a mai napig szenved az akkori megrázkódtatásoktól. Szerinte nincs szíve és képtelen érzelmekre. Christián a történet során egy komoly személyiségváltozáson megy keresztül Ana segítségével, és érte. Egyesek szerint ez a változás lealacsonyodás, szerintem pedig felemelkedés. Felülemelkedik önmagán és a démonjain, elhiszi, hogy többet érdemel, és igenis képes többet adni, ami szerintem nem feltétlenül rossz...
Érzelmekben nincs hiány. Én nevettem, vágyakoztam és sírtam is míg olvastam. Éreztem a szorítást a hasamba, a szívembe és a torkomba is. Azok közé tartozok, akiket megfogott "Ötven árnyalat" és ez magában foglalja a könyvet és Christiánt Gryt is. Na nem a perverzitása, hanem az, hogy nyilvánvalóan képes szeretni, csak nem tudja hogy kell. Hogy hatalmas szíve van és olyan érzelmekre képes, amikre más nem...
A harmadik rész majd csak harmincadikán jelenik meg úgyhogy még várnom kell rá, de a két extra fejezeten és a prológuson már túl vagyok angol nyelven...
A történet egyébként nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megtudjam írni a Szerelem nethez az új részt! :D
Úgyhogy köszönet! :D
A tescoba beérve is az első utam, mindig jobbra vezet a könyvek felé, hogy megnézzem mi a kínálat.
Kismilliószor mentem el az elmúlt hónapokba egy könyv mellett aminek szürke nyakkendő volt a borítóján. A furcsa az volt, hogy hetek elteltével is legelöl pihent. Akkor eljutottam addig, hogy jobban megnézzem, de csak úgy messziről. A szerző nem volt ismerős a cím pedig... A szürke ötven árnyalata. Azt hittem valami tanulmány, arra se vettem a fáradságot, hogy a kezembe vegyem. Tovább álltam.
Aztán hallottam egy regényről egy trilógiáról, amit csak úgy emlegetnek A KÖNYV. Bizony, csupa nagybetűvel. Uralta és még most uralja a sikerlistákat az erotikával túlfűtött történet. Több ezer példány kelt el a megjelenést követően alig pár nap alatt.
Na mondom Hűha. Kíváncsi lettem mi az ami ennyire felbírta korbácsolni a nőket, hogy a párjukat küldjék a könyvért sorbaállásra kényszerítve. Fura volt, hogy érett felnőtt nők, családanyák rajonganak a Szürke könyvért, mint annak idején a tinik a Twilightért. :D
Megjegyzem mondták is, hogy "Twilight felnőtteknek" . Nos van benne valami, de inkább nem folyok bele. Szeretném elvonatkoztatni a dolgot és ha választanom kell, akkor inkább szex őrültek, mint vámpírok! :D
Szeretek először magam véleményt alkotni úgy általában mindenről és nem olvasom el a kritikákat. Egyrészt azért, mert általában spoiler gyanúsak, másrészt azért, mert nem vagyunk egyformák.
Nem vettem meg a könyvet, mert kicsit drágállottam érte a 4000 Ft-ot. :/
Egy egész délutánom elment arra, hogy találjak egy használható linket ahonnan le tudom tölteni. Tudom-tudom csúnya dolog, de mentségemre szolgáljon, hogy nem terjesztem, nem töltöm fel sehova. Csak és kizárólag saját használatra. (Persze ha valakit érdekel tudok segíteni)
Siker koronázta több órányi kutakodásomat. Előhalásztam az ágy alól az e-olvasómat és rátöltöttem a könyvet, befészkeltem magam a fotelembe és elkezdtem olvasni.
Az olvasóm <3
Első körben megállapítottam, hogy a fordítás nem épp a színvonal csúcsa, de ez nem vette el a kedvem. Utólag kiderült, hogy kedves András kapott is hideget, meleget a munkájáért, de én ebbe nem mennék bele. A könyvet kiadták, utólag pedig mindenki nyelje le a nemtetszését vagy olvassa angolul. Egy középfokkal már lazán lehet.A főszereplő hölgy egy 21 éves végzős egyetemista lány. Anastasia Steele, okos, szép és csendes. Szívességet tesz gyengélkedő barátnőjének azzal, hogy elmegy helyette meginterjúvolni a pofátlanul fiatal (27 éves) multimilliárdost, Christián Grayt. Hm... Christián... Olyan fülbemászó ennek a névnek a csengése. Aki nem mellesleg átkozottul jóképű, őrjítően titokzatos és idegesítően zárkózott. A vonzalom az első pillanattól kezdve kölcsönös, de míg Ana szűz és még csak egy valamirevaló kapcsolata sem volt, addig Christián pontosan tudja mit vár el egy nőtől, mit vár a lánytól. Alázatot, engedelmességet, irányíthatóságot. Az ágyban és azon kívül is, de mindezt csupán pár napig. Christián nincs tisztában a kapcsolat fogalmával. Szexuális ízlése pedig nem éppen hétköznapi. Vagy csak nekem nem. Ajánlatot tesz, és egy szerződésbe foglalja elvárásait.
Ana tapasztalatlanságát és naivitását ellensúlyozza bátorsága és vonzalma, a férfi iránt. Christián pedig engedve addigi megalkuvást nem ismerő uralkodás mániás énjéből, hajlandó kompromisszumot kötni a lánnyal annak érdekében, hogy a dolog működjön kettőjük között. Egy olyan útra lépnek, ami mindkettőjük számára új és ismeretlen. Nagyon sok mindent tanulnak egymástól és Ana sokat megtud Christián múltjáról és próbálja megérteni, miért lett olyan amilyen. Sok örömet és bánatot okoznak, miközben igyekeznek megfelelni a másiknak. Christián ugyanúgy tapasztalatlan a normális kapcsolat terén, mint Ana és sok "Elsőt" élnek át együtt. A lány olyat képes mutatni és adni a férfinak pusztán önmagával, ami új dolgokat ébreszt fel benne és rádöbbenti, hogy életében először Ő is Többet akar...
A nyelvezet igen egyszerű. Sőt talán túl egyszerű, főleg az első rész, és ez nem feltétlenül pozitív És ebben a könyvben nem a cselekmény az, ami lebilincselő, habár engem az is megfogott. Az első két részt egymás után olvastam el ezért nem is tudom figyelmen kívül hagyni.
Maga a műfaj, kimondottan az Erotika nem nagyon szerepelt a listámon márpedig ez a könyv nem a romantikus regény besorolást kapta... Amit meg is értek, hisz18-as karikás. A történet teli van szexuálisan túlfűtött jelenetekkel. Az írónő kendőzetlenül mégis a jó ízlés határán belül adja át az intim pillanatokat, amik igenis hatással vannak az emberre. Legalább is rám hatással voltak Meg kell hagyni nem egy túl jól felépített történetről van szó, de ezek a jelenetek úgy érzem mindezért kárpótolják az olvasót, már ha vagyunk annyira nyitottak, hogy befogadjunk egy ilyen pimaszul és zavarba ejtően szókimondó történetet.
Bár engem nem csak ez fogott meg. A főszereplő egy túl tökéletes pasi a maga elcseszettségével, aki állítása szerint nem érdemel se szeretet se törődést, akinek borzalmas gyerekkora volt és a mai napig szenved az akkori megrázkódtatásoktól. Szerinte nincs szíve és képtelen érzelmekre. Christián a történet során egy komoly személyiségváltozáson megy keresztül Ana segítségével, és érte. Egyesek szerint ez a változás lealacsonyodás, szerintem pedig felemelkedés. Felülemelkedik önmagán és a démonjain, elhiszi, hogy többet érdemel, és igenis képes többet adni, ami szerintem nem feltétlenül rossz...
Érzelmekben nincs hiány. Én nevettem, vágyakoztam és sírtam is míg olvastam. Éreztem a szorítást a hasamba, a szívembe és a torkomba is. Azok közé tartozok, akiket megfogott "Ötven árnyalat" és ez magában foglalja a könyvet és Christiánt Gryt is. Na nem a perverzitása, hanem az, hogy nyilvánvalóan képes szeretni, csak nem tudja hogy kell. Hogy hatalmas szíve van és olyan érzelmekre képes, amikre más nem...
A harmadik rész majd csak harmincadikán jelenik meg úgyhogy még várnom kell rá, de a két extra fejezeten és a prológuson már túl vagyok angol nyelven...
A történet egyébként nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megtudjam írni a Szerelem nethez az új részt! :D
Úgyhogy köszönet! :D
2012. október 28., vasárnap
Minden év, október hónapjának, átkozott, utolsó vasárnapja.
Egyetlen nap egyetlen órája. Inkább vegyék el és legyen csak 23 mint adják és legyen belőle 25!
Nem bírom, egyszerűen csak utálom. A 15- fokkal még megbirkózok. A színes levelekkel is. A reggeli köddel. Csak a felhők felett derengő napsütéssel. Az esővel és a széllel. Elfogadom, hogy vége a nyárnak és az ősznek kell jönni az átkozott elmúlásnak, de azt, hogy a fényt vegyék el a napomból azt nem. Utálom, hogy öt órakor sötét van!...
BASZÓDJ MEG ÓRAÁLLÍTÁS!!! :@
Nem bírom, egyszerűen csak utálom. A 15- fokkal még megbirkózok. A színes levelekkel is. A reggeli köddel. Csak a felhők felett derengő napsütéssel. Az esővel és a széllel. Elfogadom, hogy vége a nyárnak és az ősznek kell jönni az átkozott elmúlásnak, de azt, hogy a fényt vegyék el a napomból azt nem. Utálom, hogy öt órakor sötét van!...
BASZÓDJ MEG ÓRAÁLLÍTÁS!!! :@
2012. október 26., péntek
Nem lehet elég korán kezdeni...
A legfiatalabb német drukker, akiről tudok...
Olivér baba, mert neve is van! =)
Olivér baba, mert neve is van! =)
Ramos
EZT NAGYON TILTANI KÉNE!!! XD
FIGYELEM! A Következő videó a nyugalom megzavarására alkalmas képeket tartalmaz(hat)!
FIGYELEM! A Következő videó a nyugalom megzavarására alkalmas képeket tartalmaz(hat)!
Én szóltam!
2012. október 23., kedd
Becca Fitzpatrick és az Ő Csitt-Csitt-je
Tudni kell rólam, hogy szeretem a természetfelettit.A
megfoghatatlant, a kitalált világot és lényeket. Nem fanatikus módon és nem a Twilighttal kezdődött. Inkább
könyveken a saját fantáziámra hagyatkozva.
A Csitt-Csitt bukott angyalokról szól. Egy négy könyves sorozatról van szó és nem is igazán tudom, hogy miért a lényeg, hogy beleszerettem az első részbe, aminek a címe Hush-hush és legalább háromszor olvastam el egymást után mire azt tudtam mondani, hogy elég lesz. Persze ezt a 360 oldalt nem nehéz kivégezni egy olyan könyvnél, ami átvitt értelembe hozzáragad a kezedhez és ha vízálló lenne, na meg, ha valaki mosná a hátad, a zuhanyzóba is magaddal vinnéd. Számomra megmagyarázhatatlan okokból annyira vonzódtam Patch-ez (magyarul Folthoz), hogy én még ilyet nem éreztem könyv főszereplője iránt. Az első bekezdés után képes voltam azonosulni Norával, aki már az elején egy nagyon szeretni való karakter. Talán két éve is van már, hogy olvastam és ha visszagondolok azokra a sorokra még most is nagy hatással van rám és még most is megdobban a szívem, mikor az olvasottakra gondolok. Távol tartani magad valakitől, akinek minden porcikája vonz pedig a vesztedet akarja. Tudod és egyszerűen képtelen vagy harcolni az érzéseid ellen. És a nagyobb baj, ha ezt már a másik fél is érzi. A szerelemnél, amit egymás iránt éreznek nagyobb bűn már nincs, de mit számít ez mikor képesek meghalni a másikért. Egyébként könnyű olvasmány és nincs más dolgod, mint beleképzelni magad egy világba, ahol halhatatlan nephilimek és bukott angyalok között dúl egy évszázadok óta tartó háború.
A Crescendoban
folytatódik a történet, és hogy ne spoilerezzek nem árulok el sok
mindent. Patch-nek vigyáznia kell Norára és ezt a feladatát olyan
különösen végzi, hogy a lány mindig veszélybe kerül és meg
magyarázhatatlan okokból egyre távolabb kerül egymástól a két szerelmes.
Norának meg kell küzdeni az emberi érzésekkel, féltékenységgel,
csalódással, haraggal és el nem múló szerelemmel .A lány életében új
megválaszolatlan kérdések merülnek fel és kíváncsiságával olyan mélyre
hatol és olyan dolgokat tud meg amiket nem kellene neki. Az életével
játszik, de nem érdekli, csak az igazságra vágyik, ami annyira fájdalmas
lehet, hogy a szíve darabokra törik ugyanis a sötét titkok szerelmét is
gyanúba keverik. Ezek mellett pedig valami borzalmas dolog van
készülőben...
A Finale a történet vége. De erről csak a fülszöveget tudom leközölni...
"Nora biztosabb benne, mint valaha, hogy szereti Foltot. Bukott angyal vagy sem, ő az egyetlen számára. Nora öröksége és végzete azt jelentheti, hogy örökké ellenségek lesznek, de nincs visszaút. És a legnagyobb kihívás még csak ezután jön. A szerelmük túlélhet-e egy látszólag leküzdhetetlen akadályt? Lesz-e elég hitük, hogy újjáépítsék ami eltört?"
Annyira akartam keresni egy angol nyelvű pdf-et neten, hogy elkerülte a figyelmem a tény, hogy a könyv megjelenését a szülőhazájában ma tartották így még várnom kell, de szerencsére találtam egy blogot, ahol szerkesztők nem alapszintű fanok. :)
A Csitt-Csitt bukott angyalokról szól. Egy négy könyves sorozatról van szó és nem is igazán tudom, hogy miért a lényeg, hogy beleszerettem az első részbe, aminek a címe Hush-hush és legalább háromszor olvastam el egymást után mire azt tudtam mondani, hogy elég lesz. Persze ezt a 360 oldalt nem nehéz kivégezni egy olyan könyvnél, ami átvitt értelembe hozzáragad a kezedhez és ha vízálló lenne, na meg, ha valaki mosná a hátad, a zuhanyzóba is magaddal vinnéd. Számomra megmagyarázhatatlan okokból annyira vonzódtam Patch-ez (magyarul Folthoz), hogy én még ilyet nem éreztem könyv főszereplője iránt. Az első bekezdés után képes voltam azonosulni Norával, aki már az elején egy nagyon szeretni való karakter. Talán két éve is van már, hogy olvastam és ha visszagondolok azokra a sorokra még most is nagy hatással van rám és még most is megdobban a szívem, mikor az olvasottakra gondolok. Távol tartani magad valakitől, akinek minden porcikája vonz pedig a vesztedet akarja. Tudod és egyszerűen képtelen vagy harcolni az érzéseid ellen. És a nagyobb baj, ha ezt már a másik fél is érzi. A szerelemnél, amit egymás iránt éreznek nagyobb bűn már nincs, de mit számít ez mikor képesek meghalni a másikért. Egyébként könnyű olvasmány és nincs más dolgod, mint beleképzelni magad egy világba, ahol halhatatlan nephilimek és bukott angyalok között dúl egy évszázadok óta tartó háború.
egy szent eskü
egy bukott angyal
egy tiltott szerelem
Ami a Silencében folytatódik. Még számomra is meglepő fordulatokkal voltak teli. Nora elveszti az emlékei egy részét és ezzel Foltot is, és az angyal szeretné hogy ez így maradjon. Ám Nora tudat alatt ezt másképp képzeli. Később más néven felbukkan a lány életében, mert mint eddig is, vonzotta a bajt. Később pedig mindent elmond neki, de ezek után is csak halványan derengenek képek. Nora újra szembesül a körülötte lévő káosszal és olyat kényszerül tenni, amit saját magának se bír megbocsájtani és retteg, hogy elveszíti szerelmét...
Ha már csak a csend marad,
hallatszik végre az igazság is?
A Finale a történet vége. De erről csak a fülszöveget tudom leközölni...
"Nora biztosabb benne, mint valaha, hogy szereti Foltot. Bukott angyal vagy sem, ő az egyetlen számára. Nora öröksége és végzete azt jelentheti, hogy örökké ellenségek lesznek, de nincs visszaút. És a legnagyobb kihívás még csak ezután jön. A szerelmük túlélhet-e egy látszólag leküzdhetetlen akadályt? Lesz-e elég hitük, hogy újjáépítsék ami eltört?"
Annyira akartam keresni egy angol nyelvű pdf-et neten, hogy elkerülte a figyelmem a tény, hogy a könyv megjelenését a szülőhazájában ma tartották így még várnom kell, de szerencsére találtam egy blogot, ahol szerkesztők nem alapszintű fanok. :)
2012. október 17., szerda
VB selejtezők
1000 éve nem írtam meccsről, de most fogok.
Tegnap beültem a TV elé és fogalmam se volt melyik meccset nézzem, és mivel a Magyar - Török kezdődött előbb, azt kezdtem el, hogy majd elkapcsolom. Aha, csak hittem, ugyanis belemerültem. Lekötött! Pedig meg nem tudnám mondani, hogy mikor láttam utoljára magyar meccset. Mindenesetre büszke vagyok most a Magyarjainkra. Az elején mondjuk rendesen féltem, hogy mire is vállalkoztam én, de a török gól után összekaparták magukat és bebizonyították, hogy tudnak nyerni és nem kapta el őket az a bizonyos betegség, hogy gól után leállnak. Továbbküzdöttek, aminek meg lett az eredménye, 3-1... :)
A meccs kilencven perce alatt az eredmények.com jelezte nekem, hogy a másik két meccsen történik-e valami és így utólag csak azt bántam, hogy nem láttam Ramos vagy Özil gólját, de ma reggel fél hatkor bekapcsoltam a TV-t, hogy megnézhessem a Spanyol - Francia meccs ismétlését és azt a bizonyos gólt. Hiába örültem így is, látni valahogy még jobb volt. Azt ahogy kapufára fejeli a labdát és centiken múlott, hogy nem talált be, szerintem igazságtalan lett volna, ha az a lehetőség, amivel végül gólt szerzett nincs. Megérdemelte és remélem ez ad neki egy olyan lökést és önbizalmat, amire szüksége van. Nem csak a válogatottba hanem a reálnál is.Egyébként a kezdőtől nem igazán voltam oda, de nem én állítom össze a csapatokat úgyhogy be is fogtam. A meccset pedig már az első félidőbe el lehetett volna dönteni. Minimum 3-0-nak kellett volna lennie.A második félidőbe a franciák vérszemet kaptak és Casillasnak megint csak sokat köszönhet a csapat.Na és persze mindenféle elfogultság nélkül Ramosnak. A határozottságával megint csak sikerült mentenie néhány helyzetet. Fabregas nem igazán volt a helyzet magaslatán. :/ De ez ilyen. Az a kihagyott büntető... Benzema pedig nagyon ment és akart, de nem járt eredménnyel. Nem mondom, hogy sajnálom, mert egyáltalán nem. A hosszabbításban lőtt gól pedig rémálom volt.Miért az utolsó utáni percben. Miért akkor? Alig hittem el, hogy így van vége. Ennél rosszabb már csak a Német - Svéd meccs volt.4-0-ból 4-4... Hogy a francba? Az elején minden annyira szép volt. Sőt még a második félidő is jól kezdődött. Aztán drága Gülükénk góljával bezárult a 'jól játszunk' széria és mintha átadták volna ezt a tehetséget a Svédeknek. Akik röpke 15 perc alatt, !TIZENÖT! rúgtak három gólt. Meg a hosszabbításban még egyet. Egyébként tegnap nagy sláger volt a 90 x-edik percben gólt rúgni, de ezeken kívül egyik sem volt döntő értékű. Mesut góljára visszatérve, Klose-tól nagyon nemes gesztus volt ahogy kitért Özil labdája elől és összehúzta magát egész kicsire, nehogy beleérjen. Mondjuk ha bele is ér az akkor is Mes gólja lett volna. Fura volt a rövid haja. Volt mikor nem láttam merre van, mert a hosszú hajat kerestem fehér pánttal. Olyan kisfiús most, de a játéka profi és remélem most már tényleg magára lel...
Tegnap beültem a TV elé és fogalmam se volt melyik meccset nézzem, és mivel a Magyar - Török kezdődött előbb, azt kezdtem el, hogy majd elkapcsolom. Aha, csak hittem, ugyanis belemerültem. Lekötött! Pedig meg nem tudnám mondani, hogy mikor láttam utoljára magyar meccset. Mindenesetre büszke vagyok most a Magyarjainkra. Az elején mondjuk rendesen féltem, hogy mire is vállalkoztam én, de a török gól után összekaparták magukat és bebizonyították, hogy tudnak nyerni és nem kapta el őket az a bizonyos betegség, hogy gól után leállnak. Továbbküzdöttek, aminek meg lett az eredménye, 3-1... :)
A meccs kilencven perce alatt az eredmények.com jelezte nekem, hogy a másik két meccsen történik-e valami és így utólag csak azt bántam, hogy nem láttam Ramos vagy Özil gólját, de ma reggel fél hatkor bekapcsoltam a TV-t, hogy megnézhessem a Spanyol - Francia meccs ismétlését és azt a bizonyos gólt. Hiába örültem így is, látni valahogy még jobb volt. Azt ahogy kapufára fejeli a labdát és centiken múlott, hogy nem talált be, szerintem igazságtalan lett volna, ha az a lehetőség, amivel végül gólt szerzett nincs. Megérdemelte és remélem ez ad neki egy olyan lökést és önbizalmat, amire szüksége van. Nem csak a válogatottba hanem a reálnál is.Egyébként a kezdőtől nem igazán voltam oda, de nem én állítom össze a csapatokat úgyhogy be is fogtam. A meccset pedig már az első félidőbe el lehetett volna dönteni. Minimum 3-0-nak kellett volna lennie.A második félidőbe a franciák vérszemet kaptak és Casillasnak megint csak sokat köszönhet a csapat.Na és persze mindenféle elfogultság nélkül Ramosnak. A határozottságával megint csak sikerült mentenie néhány helyzetet. Fabregas nem igazán volt a helyzet magaslatán. :/ De ez ilyen. Az a kihagyott büntető... Benzema pedig nagyon ment és akart, de nem járt eredménnyel. Nem mondom, hogy sajnálom, mert egyáltalán nem. A hosszabbításban lőtt gól pedig rémálom volt.Miért az utolsó utáni percben. Miért akkor? Alig hittem el, hogy így van vége. Ennél rosszabb már csak a Német - Svéd meccs volt.4-0-ból 4-4... Hogy a francba? Az elején minden annyira szép volt. Sőt még a második félidő is jól kezdődött. Aztán drága Gülükénk góljával bezárult a 'jól játszunk' széria és mintha átadták volna ezt a tehetséget a Svédeknek. Akik röpke 15 perc alatt, !TIZENÖT! rúgtak három gólt. Meg a hosszabbításban még egyet. Egyébként tegnap nagy sláger volt a 90 x-edik percben gólt rúgni, de ezeken kívül egyik sem volt döntő értékű. Mesut góljára visszatérve, Klose-tól nagyon nemes gesztus volt ahogy kitért Özil labdája elől és összehúzta magát egész kicsire, nehogy beleérjen. Mondjuk ha bele is ér az akkor is Mes gólja lett volna. Fura volt a rövid haja. Volt mikor nem láttam merre van, mert a hosszú hajat kerestem fehér pánttal. Olyan kisfiús most, de a játéka profi és remélem most már tényleg magára lel...
2012. október 16., kedd
Stay alive
A késztetésem, hogy valami őrültséget nézzek nem múlt el, sőt erősödött, de azt hiszem ezt leírom és ki is merül.
Egyik ismerősöm megosztott facen egy film linket Én pedig rárepültem. A címe Stay alive, magyar szabad fordításban ez annyit takar, hogy Ezt éld túl, bár nem tudom mi a gond a szó szerinti fordítással. Na mindegy már rég feladtam, hogy ezt megértsem.
Itt a trailer az összes "durva" jelenet benne van.
Tizenöt, tizenhat évesen egyébként hatalmas klasszikus horrorfilm és Stephen King rajongó voltam. Az utóbbit még most is szeretem, de a filmekről teljesen leszoktam. Az új filmek annyira kritikán aluliak, hogy nem bírtam végigszenvedni őket. És azt hiszem a rendezőknek egészen mást jelentett, hogy mitől horror egy horror, mint nekem. A túl sok vér szerintem nem ijesztő, hanem undorító. Egy jó horror túlzott vérmennyiség nélkül kelt félelmet. Persze elmaradhatatlan. Egy jó jelenet egy sötét szoba egy hatásos zene és a sikítás nem csak a hangszóróból fog szólni.Persze ez nem hangzik nehéznek, de az, hogy a remegés elkísér-e a következő sikításig vagy nem az már elárulja, hogy milyen is a film színvonala. Ilyen filmet már nagyon régen nem láttam. Ez sem volt az, de végignéztem és most írnék róla pár sort.
Itt nem egy VHS öl hanem egy videojáték. Micsoda ötlet. A lényeg tehát. A játék címe Stay alive. :) A játék helyszíne egy kastély és annak területe, amik hemzsegnek a zombi lányoktól és szellemektől, akik tudnak ölni. Neked mint játékosnak az a dolgod, hogy életben maradj. Persze képzeld el ezt mindet egy közepes színvonalú grafikával. Maga a játék Báthory Erzsébet grófnő imájával kezdődik. Addig nem indul el a játék míg el nem olvasod, de az ima nem más mint egy idézés és igazából ezzel alá is írtad a halálos ítéleted. A játék addig tart míg ki nem deríted, hogy a grófné mit is tett a múltban azokkal a lányokkal és el nem pusztítod valahogy a szellemét, vagy míg meg nem halsz. ami nem tanácsos ugyanis a való életben is úgy fogod végezni. Ciki. És a pause nem ér semmit, mert Erzsi néni játszani akar, és ha te nem játszol majd Ő játszik helyetted. XD Persze áldozat akad itt is szép számmal, de túlélő is. Olyan is akiről már azt hitted halott... Ezt azt hiszem nem kell bemutatnom. És ugye nincs film amiből ne hiányozna a csókjelenet. Ebből se maradt ki. De én életembe nem láttam még ilyen elcsépelt csókot, de komolyan. Teljesen felesleges volt és tök úgy nézett ki mintha Ők se akarták volna. Mondjuk a színészi teljesítményt nem különösebben firtatnám. Több átéléssel kellett volna játszaniuk a szerepüket. Ha pontoznom kellene 10-es skálán kapna 4-et, a legenda miatt és ezt is csak a legnagyobb jóindulattal. Már így is többet írtam róla mint akartam. Tehát ennyit a filmről.
Most pedig egy kis történelem, ha már egyszer róla van szó. Aki nem tudná, mindaz, hogy Báthory Erzsébet fiatal lányokat ölt volna különös kegyetlenséggel, gondolok itt a kínzásra és csonkításra, csak azért mert úgy gondolta, ha a vérüket issza illetve abba fürdik attól fiatal marad élete végéig, nem volt igaz. Ezek a vádak csak a letartoztatása után merültek fel, hogy legyen miért elítélni, addig nem volt más mint gonosz pletyka. A valódi ok pénzéhesség volt és féltékenység. A szolgákat kínzással vették rá, hogy úrnőjük ellen valljanak és miután elég hamis tanúvallomást húztak ki ártatlan emberekből, akik később kegyetlen halállal lakoltak, vádat emeltek Erzsébet ellen. A nádor hivatalból járt el, és bár II Mátyás király is szorgalmazta, per nem volt és ítélet sem született. A grófnő a koncepciós eljárás áldozatává vált. Csejtei várába falazták be és ott érte a halál, elborult elmével.
A történtek valódiságát cáfolja a biológia tény miszerint a vérben alvadása miatt nem lehet megfürdeni hacsak nem használnak alvadásgátlót. Személy szerint nem hiszem, hogy ezzel kísérletezett volna az 1500-as évek végén. Valamint az erről készült feljegyzéseket a grófnő halála után száz évvel vetették papírra így a történt valódisága erősen megkérdőjelezhető.
Rossz hírét főleg Rexa Dezső irodalomtörténésznek köszönheti, de a mai történelemtudomány úgy tekint rá, mint aki semmivel sem volt kegyetlenebb a korabeli arisztokrata özvegyeknél...
Hát ennyi. :D
Itt a film, de ha jót akartok nem nézitek meg. :D
Szép napot!
Egyik ismerősöm megosztott facen egy film linket Én pedig rárepültem. A címe Stay alive, magyar szabad fordításban ez annyit takar, hogy Ezt éld túl, bár nem tudom mi a gond a szó szerinti fordítással. Na mindegy már rég feladtam, hogy ezt megértsem.
Itt a trailer az összes "durva" jelenet benne van.
Tizenöt, tizenhat évesen egyébként hatalmas klasszikus horrorfilm és Stephen King rajongó voltam. Az utóbbit még most is szeretem, de a filmekről teljesen leszoktam. Az új filmek annyira kritikán aluliak, hogy nem bírtam végigszenvedni őket. És azt hiszem a rendezőknek egészen mást jelentett, hogy mitől horror egy horror, mint nekem. A túl sok vér szerintem nem ijesztő, hanem undorító. Egy jó horror túlzott vérmennyiség nélkül kelt félelmet. Persze elmaradhatatlan. Egy jó jelenet egy sötét szoba egy hatásos zene és a sikítás nem csak a hangszóróból fog szólni.Persze ez nem hangzik nehéznek, de az, hogy a remegés elkísér-e a következő sikításig vagy nem az már elárulja, hogy milyen is a film színvonala. Ilyen filmet már nagyon régen nem láttam. Ez sem volt az, de végignéztem és most írnék róla pár sort.
Itt nem egy VHS öl hanem egy videojáték. Micsoda ötlet. A lényeg tehát. A játék címe Stay alive. :) A játék helyszíne egy kastély és annak területe, amik hemzsegnek a zombi lányoktól és szellemektől, akik tudnak ölni. Neked mint játékosnak az a dolgod, hogy életben maradj. Persze képzeld el ezt mindet egy közepes színvonalú grafikával. Maga a játék Báthory Erzsébet grófnő imájával kezdődik. Addig nem indul el a játék míg el nem olvasod, de az ima nem más mint egy idézés és igazából ezzel alá is írtad a halálos ítéleted. A játék addig tart míg ki nem deríted, hogy a grófné mit is tett a múltban azokkal a lányokkal és el nem pusztítod valahogy a szellemét, vagy míg meg nem halsz. ami nem tanácsos ugyanis a való életben is úgy fogod végezni. Ciki. És a pause nem ér semmit, mert Erzsi néni játszani akar, és ha te nem játszol majd Ő játszik helyetted. XD Persze áldozat akad itt is szép számmal, de túlélő is. Olyan is akiről már azt hitted halott... Ezt azt hiszem nem kell bemutatnom. És ugye nincs film amiből ne hiányozna a csókjelenet. Ebből se maradt ki. De én életembe nem láttam még ilyen elcsépelt csókot, de komolyan. Teljesen felesleges volt és tök úgy nézett ki mintha Ők se akarták volna. Mondjuk a színészi teljesítményt nem különösebben firtatnám. Több átéléssel kellett volna játszaniuk a szerepüket. Ha pontoznom kellene 10-es skálán kapna 4-et, a legenda miatt és ezt is csak a legnagyobb jóindulattal. Már így is többet írtam róla mint akartam. Tehát ennyit a filmről.
Most pedig egy kis történelem, ha már egyszer róla van szó. Aki nem tudná, mindaz, hogy Báthory Erzsébet fiatal lányokat ölt volna különös kegyetlenséggel, gondolok itt a kínzásra és csonkításra, csak azért mert úgy gondolta, ha a vérüket issza illetve abba fürdik attól fiatal marad élete végéig, nem volt igaz. Ezek a vádak csak a letartoztatása után merültek fel, hogy legyen miért elítélni, addig nem volt más mint gonosz pletyka. A valódi ok pénzéhesség volt és féltékenység. A szolgákat kínzással vették rá, hogy úrnőjük ellen valljanak és miután elég hamis tanúvallomást húztak ki ártatlan emberekből, akik később kegyetlen halállal lakoltak, vádat emeltek Erzsébet ellen. A nádor hivatalból járt el, és bár II Mátyás király is szorgalmazta, per nem volt és ítélet sem született. A grófnő a koncepciós eljárás áldozatává vált. Csejtei várába falazták be és ott érte a halál, elborult elmével.
A történtek valódiságát cáfolja a biológia tény miszerint a vérben alvadása miatt nem lehet megfürdeni hacsak nem használnak alvadásgátlót. Személy szerint nem hiszem, hogy ezzel kísérletezett volna az 1500-as évek végén. Valamint az erről készült feljegyzéseket a grófnő halála után száz évvel vetették papírra így a történt valódisága erősen megkérdőjelezhető.
Rossz hírét főleg Rexa Dezső irodalomtörténésznek köszönheti, de a mai történelemtudomány úgy tekint rá, mint aki semmivel sem volt kegyetlenebb a korabeli arisztokrata özvegyeknél...
Hát ennyi. :D
Itt a film, de ha jót akartok nem nézitek meg. :D
Szép napot!
2012. október 15., hétfő
TVD
Itthon vagyok, haldoklom... Persze csak átmenetileg. Női problémákkal küszködöm és kaparom a falat.
Közben pedig rászántam magam, hogy megnézzem a Vámpírnaplók harmadik évadát. Nem ér érte bántani. Ilyenkor kifordulok magamból. :D Annyi szemét van a gépemen, de nem tudtam úgy kidobni a kukába, hogy nem nézem meg. Az első két évadból is maratont tartottam. Eredeti angol hanggal. Egyébként imádom magyarjaink szinkronizáló munkásságát. Igazán jól végzik. Tehetségesek.
A könyvet ez esetben nem olvastam és nagy rajongók tanácsolták is, hogy ne tegyem mert könyv és film között hatalmas különbség van. Azt mondták, akkor nem fogom szeretni a főszereplő csajt. Megjegyzem így sem. :) Persze azért megpróbáltam. Mármint elolvasni a könyvet. Letöltöttem az első részt online és belekezdtem. Konkrétan a "kezembe fogtam" egy google fordítást. Szörnyű volt. Aztán el is ment a kedvem az egésztől. Mind a könyvtől mind a sorozattól és mikor rám jön a bolondéria, akkor beülők a fotelomba a kutyás plédemmel, ölembe veszem a gépemet és zsibbadásig nézem. Eltereli a figyelmem és nem fáj annyira nőnek lennem.
Úgy 10 perce néztem meg a harmadik évad huszonkettedik fejezetét vagyis a befejező részt. Bakker, sírtam... Persze ez is betudható az éppen tomboló hormonjaimnak. Nem tudom van-e valaki aki nézi, vagy egyáltalán tudja egy kicsit is, hogy miről szól, de tisztáznám, hogy a főszereplőket tényleg nem szeretem túlságosan. A mellék illetve a "nem olyan fontos" szereplők élete, sorsa valahogy sokkal nagyobb hatással van rám. Jobban érdekel a Szöszi vámpírlány szerelmi élete, mint hogy Elena kit választ a két testvér közül.Vagy az, hogy akik embernek maradtak egy boszikkal, vámpírokkal és vérfarkasokkal teli városba vajon, hogy élik ezt meg. És szimpatikusabbak a gonosznak beállított halálra ítélt szereplők. Talán én vagyok az egyetlen aki a vesztesnek szurkol, de nem baj. Vállalom. :D És amit még nagyon szeretek azok a zenék, amik elhangzanak az egyes részekben.
A negyedik évadot azt hiszem a sorozat szülőhazájában már vetítik, de szerintem megvárom míg befejezik, és persze azt a bizonyos pillanatot mikor rászánom magam, egy újabb maratonra, ami valószínűleg megint csak nem lesz fájdalommentes... :')
Szép napot!
Közben pedig rászántam magam, hogy megnézzem a Vámpírnaplók harmadik évadát. Nem ér érte bántani. Ilyenkor kifordulok magamból. :D Annyi szemét van a gépemen, de nem tudtam úgy kidobni a kukába, hogy nem nézem meg. Az első két évadból is maratont tartottam. Eredeti angol hanggal. Egyébként imádom magyarjaink szinkronizáló munkásságát. Igazán jól végzik. Tehetségesek.
A könyvet ez esetben nem olvastam és nagy rajongók tanácsolták is, hogy ne tegyem mert könyv és film között hatalmas különbség van. Azt mondták, akkor nem fogom szeretni a főszereplő csajt. Megjegyzem így sem. :) Persze azért megpróbáltam. Mármint elolvasni a könyvet. Letöltöttem az első részt online és belekezdtem. Konkrétan a "kezembe fogtam" egy google fordítást. Szörnyű volt. Aztán el is ment a kedvem az egésztől. Mind a könyvtől mind a sorozattól és mikor rám jön a bolondéria, akkor beülők a fotelomba a kutyás plédemmel, ölembe veszem a gépemet és zsibbadásig nézem. Eltereli a figyelmem és nem fáj annyira nőnek lennem.
Úgy 10 perce néztem meg a harmadik évad huszonkettedik fejezetét vagyis a befejező részt. Bakker, sírtam... Persze ez is betudható az éppen tomboló hormonjaimnak. Nem tudom van-e valaki aki nézi, vagy egyáltalán tudja egy kicsit is, hogy miről szól, de tisztáznám, hogy a főszereplőket tényleg nem szeretem túlságosan. A mellék illetve a "nem olyan fontos" szereplők élete, sorsa valahogy sokkal nagyobb hatással van rám. Jobban érdekel a Szöszi vámpírlány szerelmi élete, mint hogy Elena kit választ a két testvér közül.Vagy az, hogy akik embernek maradtak egy boszikkal, vámpírokkal és vérfarkasokkal teli városba vajon, hogy élik ezt meg. És szimpatikusabbak a gonosznak beállított halálra ítélt szereplők. Talán én vagyok az egyetlen aki a vesztesnek szurkol, de nem baj. Vállalom. :D És amit még nagyon szeretek azok a zenék, amik elhangzanak az egyes részekben.
A negyedik évadot azt hiszem a sorozat szülőhazájában már vetítik, de szerintem megvárom míg befejezik, és persze azt a bizonyos pillanatot mikor rászánom magam, egy újabb maratonra, ami valószínűleg megint csak nem lesz fájdalommentes... :')
Szép napot!
2012. október 2., kedd
Állat :)
Egyszer már szedtünk cseresznyét együtt.
És szőlőt is ettünk együtt.
Na és szüreteltem együtt egy gyíkkal.
Az utóbbi elég nagy riadalmat keltett...
2012. szeptember 24., hétfő
Könyvmustra
Hát én még ilyet nem értem. tegnap beszabadultam egy könyvesboltba és végigfutottam a kínálatot.
Valami újat kerestem valami izgalmasat, de semmi. Vagyis volt, de ami tetszett az túl rövid volt ahhoz, hogy nekiálljak ami pedig több száz oldalon taglalt egy történetet az nem tűnt elég izgalmasnak.
Aztán eszembe jutott, hogy van nekem egy e-book olvasóm. Azért vettem, mert könnyebb volt azzal utazni mint egy egész könyvtárral és nem kellett ezreket költenem könyvekre viszont nem adta vissza azt az élményt amit egy könyv nyújt. A lapozás öröme és az illat, ami egy új könyvből árad. Az pótolhatatlan. De van egy csomó pdf-em, amit még nem olvastam és még mennyi kavarog a neten. :)
Igaz rengeteg történetet olvasok blogon, de a részeknek egyszer vége lesz és én nem tudom tovább olvasni, ami az izgalmas és jó történeteknél kicsit idegesítő. :) De azt hiszem ezzel nem csak én vagyok így. :)
Ezért néha kell egy jó könyv amit akkor kezdek el és fejezek be amikor én akarok, amikor nem kell rá várnom. :) Szeretem ha egy könyv elsöpri az előző kedvencem és mikor olvasás közben nem bírom letenni viszont közben egyre jobban rettegek attól, hogy vége lesz. És most keresem a könyvet ami lesöpri a Daisy nyomábant. Persze vannak örök klasszikusok amik pótolhatatlanok, de most valami egészen újra vágyom! ;)
Valami újat kerestem valami izgalmasat, de semmi. Vagyis volt, de ami tetszett az túl rövid volt ahhoz, hogy nekiálljak ami pedig több száz oldalon taglalt egy történetet az nem tűnt elég izgalmasnak.
Aztán eszembe jutott, hogy van nekem egy e-book olvasóm. Azért vettem, mert könnyebb volt azzal utazni mint egy egész könyvtárral és nem kellett ezreket költenem könyvekre viszont nem adta vissza azt az élményt amit egy könyv nyújt. A lapozás öröme és az illat, ami egy új könyvből árad. Az pótolhatatlan. De van egy csomó pdf-em, amit még nem olvastam és még mennyi kavarog a neten. :)
Igaz rengeteg történetet olvasok blogon, de a részeknek egyszer vége lesz és én nem tudom tovább olvasni, ami az izgalmas és jó történeteknél kicsit idegesítő. :) De azt hiszem ezzel nem csak én vagyok így. :)
Ezért néha kell egy jó könyv amit akkor kezdek el és fejezek be amikor én akarok, amikor nem kell rá várnom. :) Szeretem ha egy könyv elsöpri az előző kedvencem és mikor olvasás közben nem bírom letenni viszont közben egyre jobban rettegek attól, hogy vége lesz. És most keresem a könyvet ami lesöpri a Daisy nyomábant. Persze vannak örök klasszikusok amik pótolhatatlanok, de most valami egészen újra vágyom! ;)
2012. szeptember 6., csütörtök
Egy kis élménybeszámoló
LIJEP DOBAR DAN! rövidebben POZDRAV!
Na igen az emberre ragad egy kevés idegen nyelv ha már kint jár külföldön. Rám annyira, hogy nyolc nap után, már határon innen egy étterembe hvala-t (fálá) mondtam köszönöm helyett... Még jó, hogy a bocsánatkérést ottkint nem nagyon kellett gyakorolnom. :) Na mindegy szóval hazaértem! Komolyan mondom ennél rosszabb nyaralásom sose legyen. A szerelmeddel lehetsz egy olyan helyen ahol imádják a focit. Omis az én városom! Még a helyi csapat aktuális meccsét is lett volna alkalmam nézni, de azt azért már mégse. A barátom nincs oda a fociért, de annyi baj legyen. :)
Viszont a Rael Madrid Barcelona visszavágót nem hagyhattam ki. Ebből nem volt gond hisz vasárnap F1-es futam volt, amit viszont ő nézett meg. 1-1. A különbség az , hogy én szeretem a Forma 1-et is. :D
A Galeb kempingbe töltöttük mindennapjainkat egy klimatizált lakókocsiban. Semmivel se rosszabb mint egy apartman és sokkal szabadabb. Míg a fiúk egy tévével felszerelt lakókocsit kaptak a futam idejére, addig én egy közeli étterembe tudtam megnézni a meccset. És ez az, amit álmomba se hittem volna...
Az étterem neve Mate volt, fogalmam sincs mit is jelent, ha egyáltalán jelentett valamit. Közel volt a kempinghez és az elnevezett nulladik napunkon oda mentünk. Ahogy beléptünk jóformán szembetaláltam magam egy bekeretezett "csöpp" kis Barcelonás mezzel. Nem az volt az első gondolatom, hogy atyaég ezt nem hiszem el, miért pont a Barca, hanem az, hogy hm, egy szimpatizáns vagy szurkoló. Egyből az El clasico jutott eszembe.
Jobbra a falon egy hatalmas LCD tv-n pedig valami meccs ment. Gondolhatjátok. Úgy örültem mint majom a farkának. A vendégtéren túl volt egy belső rész ahol a pult volt berendezve. Ott lógott az a bizonyos mez. És csak a meccs napján fedeztem fel, hogy kb másfél méterrel arrább folytatódik a sor egy Real Madridos mezzel, ami szintén be volt keretezve.
Pedig az öntözőrendszerük nem a legmodernebb. :) És a víz se olcsó náluk.
Egy üveg ásványvíz annyiba kerül mint két liter kóla. Ja és nem a Janáról beszélünk. Egyébként hazai árak vannak, szóval nem vészes...
Sajnos a felét nem tudtam megnézni és megcsinálni annak, amit terveztem. Elmaradt a hegymászós, raftingolós túra, de ha egyszer ide visszamegyek akkor tuti nem hagyom ki és nem érdekel ki mennyire nyávog ha kell egyedül megyek. :) Hatalmas hegyek vették körbe a várost, ahonnan csodaszép lehet a kilátás.
A fagyit gazdagon mérik és lehet kapni óriás palacsintát is, amit helyben előtted sütnek a szabad ég alatt. Ezt itthon a HACCP rendszernek köszönhetően nemigen tehetné meg az ember. Annyival szabadabban élnek és nem csak emiatt... Csodálkozik az ember ha nem vágyik haza? Megfordult a fejembe, hogy keresek valami melót. Úgy is rengeteg ott a magyar szerintem hamar találtam volna munkát. :) De szabadság ide meg oda. Mégis itt az otthonom. :)
És akkor már megvoltak a szuvenírek, amit azért csak át kell adni és ha másnak nem is anyukámnak biztos hiányoztam volna. :)
Tudnék még mesélni, de azt hiszem ennyi elég lesz. Ráállok az új fejezetekre, hisz immáron három történet folytatásával vagyok adós! ;) Időm ugyan több lett, de még mindig nem annyi amennyit szeretnék. :)
Lijep vecer!
Lijep dobar dan - Szép jó napot
Pozdrav - Heló
Hvala - Köszönöm
Galeb - Sirály
Riba - Hal
Gljiev - Gomba
Lijep vecer (vecser) - Szép estét
2012. augusztus 25., szombat
Nyaralás!!!
Ma végre kiszakadok a mókuskerékből és őrült módjára veszem nyakamba az utakat ötöd magammal! A cél most is Horvátország! A hétfő hajnali indulás előrébb jött. :D Tehát alig 16 óra múlva bevetem magam a hátsó sorba és próbálok kijózanodni, mert a búcsú estém is ma lesz. :) Na persze csak mértékkel, de akkor is. :)
Fogalmam sincs mikor fogok hazaérni :D De amint magyar földre teszem a lábam tudatom és azután napokon belül várható lesz friss fejezet. Nálam esélytelen lesz a parton való írogatás, de kitisztul az agyam, és letisztulnak a gondolataim amire nagyon is szükségem van, mert rengeteg dolog kavarog a fejembe... És végre elolvashatom újra a kedvenc könyvem! :)
És miután újra visszarázódok a hétköznapok kavalkádjába végre lesz időm többek között kommenteket is írni!
Szép napot hetet! Puszi mindenkinek!
Fogalmam sincs mikor fogok hazaérni :D De amint magyar földre teszem a lábam tudatom és azután napokon belül várható lesz friss fejezet. Nálam esélytelen lesz a parton való írogatás, de kitisztul az agyam, és letisztulnak a gondolataim amire nagyon is szükségem van, mert rengeteg dolog kavarog a fejembe... És végre elolvashatom újra a kedvenc könyvem! :)
És miután újra visszarázódok a hétköznapok kavalkádjába végre lesz időm többek között kommenteket is írni!
Szép napot hetet! Puszi mindenkinek!
DOVIDENJA!!!
=)
2012. augusztus 8., szerda
Kb egy óra és kezdődik a Kajak-kenu... Már most alig bírok magammal... Két kézzel és két lábbal szorítok nekik. Az előfutamokon ott voltunk és remélem most is ott leszünk. :)
2012. július 25., szerda
2012. június 29., péntek
2012. június 18., hétfő
R.I.P.
"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."
 |
| Viki (25) 2010 |
 | ||
| Isti (23) 2007 |
...Hazugság, hogy idővel jobb lesz. Nem lesz. Csak képes leszel eltemetni a fájdalmadat és másra is gondolni. Fogsz még tudni nevetni és leszel még boldog. Az elején egy mosolytól is lelkiismeret furdalásod lesz, mert minek örülj, mikor most hunyt el egy szeretted. Idővel azonban az érzés, hogy valaki a mellkasodra térdel, elmúlik. Újra kapsz majd levegőt, mikor kimondod a nevét. Hosszú idő telik el mire rájössz Ő már nincs veled, de sose leszel képes igazán elengedni. A fájdalom ott lesz és az emlékek mellett ez is fog rá emlékeztetni…
Lesznek pillanatok, mikor megállsz és előásod a közös emlékeket, ezekkel pedig jönni fog a fájdalom. Rájössz majd, hogy a hetek, hónapok, évek során mit sem csillapodott, hisz ugyanúgy hiányzik, és ugyanaz az üresség van a szívedben. Az űr, amit semmi és senki nem tölthet be. Egyetlen dolog változik. Képes leszel a fájdalmadat egész mélyre temetni, de tudnod kell, hogy sosem múlik el…
2012. június 8., péntek
EB 80' 84' 88' 92'
A bronzmérkőzés az EB-n... 80'
Akkoriban a védekezés kapott nagy szerepet, egy bekkelt meccs ma is unalmas tud lenni és nem volt ez másképp az Olaszországban megrendezett kontinenstornán se. Mi sem tükrözné ezt jobban, mint az érdektelenség és nézőközönség hiánya. A helyszínen jóformán csak a hazai csapatra voltak kíváncsiak vagy azokra se. Az EB történelmében ez volt a legnézetlenebb torna. A televíziós nézettség is siralmasan kevés volt. A döntőre mindössze 47000-en mentek ki, ami római stadionban feltűnően kevés. Hiába változtattak meg a lebonyolítást. Eső alkalommal jutott be a házigazda selejtező nélkül. Két csoportot alakítottak ki amiben négy-négy csapat mérkőzött egymással. Viszont eltörölték az elődöntőt és a csoportok legjobbjai mérkőztek meg az aranyért. Míg a másodikak a bronzért. Ez volt az utolsó vigaszmérkőzés az Európa-bajnokságban történetében. Az Európai Labdarúgó-szövetség határozott így, de a döntés hátteréről nem sokat lehet tudni. A World Soccer szerint a döntést a Csehszlovák - Olasz harmadik helyért folytatott mérkőzés egy vitatott pillanata segítette. A hosszabbítás döntetlennel végződött és a tizenegyesek első öt lövője se hibázott és egészen a 17. rúgásik mindegyik labda hálót ért. És talán a következő is. Az olaszok védőjének Fulvio Collovati lövését először kivédte Netolicka ám a labda lepattant róla. Az olaszok és a visszajátszás szerint is gólvonal mögé. Viszont ezt az osztrák játékvezető nem így látta és ez a hiba a házigazdák vesztét okozta. Az UEFA ezek után jobbnak látta, az amúgy is kétséges értékű mérkőzést egyszerűen törölni.
Michel Francois Platini 84'
Kinek mint mond ez a név? Ő nem egyszerűen csak az UEFA elnöke, hanem egy élő legenda.
A francia középpályás a 84'-s torna legjobb játékosa. Európa-bajnoki pályafutásának legtöbbször emlegetett gólja ebben az évben született szabadrúgásból. A spanyol kapus Luis Arconada öléből kipördült a labda és átgurult a gólvonalon. Itt már tudták, hogy a kékben játszó csapat nem enged. Platininak az volt a kilencedik gólja az EB-n. Játékos-pályafutásának egyik csúcspontját érte el a hazájában megrendezett tornán. Így nem csoda, hogy három egymást követő évben ítélték neki az aranylabdát. A 10-es számú mezben játszó francia vezér csúcsformában repítette első nemzetközi sikeréig a válogatottat úgy hogy közben azóta is megdöntetlen csúcsot állított fel. Ugyanis eddig még senkinek sem sikerült kilenc, vagy annál több gólt szerezni Európa-bajnokságon. Góljaival nem csak az elődöntőt és a döntőt intézte el hanem két tökéletes mesterhármast is fűződik a nevéhez. Ezen kifejezésen egyébként a szakemberek azt értik, hogy ha valaki betalál jobb lábbal, bal lábbal és fejel is a kapuba. Az első Belgium elleni 5-0-ás végeredményű csoportmeccsen sikerült És Jugoszlávia elleni 3-2-es eredményű mérkőzésen pedig megismételte.
Ebben az évben egyébként megint változott a lebonyolítás. Újra játszottak elődöntőt és érdekesség lehet, hogy első alkalommal volt teljes létszám Európában. Az UEFA mind a harminchárom hivatalos tagállama indította válogatottján a selejtezőn.
Népszerűségben első 88'
Az Európa-bajnokság eddig legnépszerűbb tornája volt ez, mert míg mi azt hisszük a nézettség évről évre nő, addig a számok teljesen mást mutatnak. Vegyük alapul a legutóbbi 2008-as Svájc - Osztrák döntőt, amire átlagosan, megközelítőleg 36000-en voltak kíváncsiak, addig a Holland - Szovjet találkozóra durván 55000-en. A müncheni stadionban 62770 ember volt szemtanúja annak, ahogyan többek mellett Ruud Gullit, Marco van Basten, Frank Rijkaard nevével jelzett holland válogatottat 2-0-ra legyőzte szovjetunió csapata.
Annak, hogy nem Nyugat-Berlinben vagy az ország központjában játszották a mérkőzéseket politikai okai voltak. A keleti blokk államai nem fogadták el Nyugat-Berlint az NSZK részének. A rendező végül eltekintett a berlini mérkőzésektől. Így a kommunista országok válogatottjai is részt vettek a tornán.
Az EB Holland győzelemmel zárult, így a narancssárgák megszerezték első Európa-bajnoki címüket és azóta se ért el nemzetközi sikert.
A torna egyébként különbözött a többitől. Volt néhány olyan esemény ami nem fordult elő. Nem volt kiállítás, nem maradt mérkőzés gól nélkül. A játékidő nem döntetlennel zárult, így se hosszabbítást se tizenegyes párbajt nem kellett játszani.
A politika hatásai 92'
Ezen a kontinenstornán az egyedi világpolitikai helyzetből fakad többek között Dánia bajnoki címe. Ugyanis az akkor már háború sújtotta Jugoszláviának vissza kellett lépnie, így az északi pótcsapat, elhalasztva nyári teendőit, ugrott be, hogy részt vegyen a bajnokságon. Az elődöntőben a hollandokat, a döntőbe, a mindenki által esélyesnek tartott németeket verte a dán válogatott. Érdekesség még, hogy az országban, akkor tartottak népszavazást az európai uniós tagságról. A lakosság pedig úgy döntött, hogy nem kér a szövetségből.
A keleti blokk szétesését követő időkben, nem volt könnyű a sportban igazságosan reagálni a politikai eseményekre. Németország először szerepelt közös csapattal, a főként nyugati játékosokból álló válogatottban helyet kapott néhány keleti játékos is.
Ennél bonyolultabb volt Szovjetunió helyzete, mert még egyben harcolta ki a részvételt a Svéd tornára, viszont már feloszlottan jelentek meg Független Államok Közössége néven. Nem minden korábbi tagállam vett részt a rendszerben. Észtorszeg, Lettország, Litvánia visszalépett. Grúzia viszont csatlakozott annak ellenére, hogy nem tartozott a FÁK-hoz...
Plusz egy érdekesség. A svédországi Európa-bajnokságon volt (nagy futballeseményen) először olvasható a játékosok neve a mez hátulján...
To be continued...
Akkoriban a védekezés kapott nagy szerepet, egy bekkelt meccs ma is unalmas tud lenni és nem volt ez másképp az Olaszországban megrendezett kontinenstornán se. Mi sem tükrözné ezt jobban, mint az érdektelenség és nézőközönség hiánya. A helyszínen jóformán csak a hazai csapatra voltak kíváncsiak vagy azokra se. Az EB történelmében ez volt a legnézetlenebb torna. A televíziós nézettség is siralmasan kevés volt. A döntőre mindössze 47000-en mentek ki, ami római stadionban feltűnően kevés. Hiába változtattak meg a lebonyolítást. Eső alkalommal jutott be a házigazda selejtező nélkül. Két csoportot alakítottak ki amiben négy-négy csapat mérkőzött egymással. Viszont eltörölték az elődöntőt és a csoportok legjobbjai mérkőztek meg az aranyért. Míg a másodikak a bronzért. Ez volt az utolsó vigaszmérkőzés az Európa-bajnokságban történetében. Az Európai Labdarúgó-szövetség határozott így, de a döntés hátteréről nem sokat lehet tudni. A World Soccer szerint a döntést a Csehszlovák - Olasz harmadik helyért folytatott mérkőzés egy vitatott pillanata segítette. A hosszabbítás döntetlennel végződött és a tizenegyesek első öt lövője se hibázott és egészen a 17. rúgásik mindegyik labda hálót ért. És talán a következő is. Az olaszok védőjének Fulvio Collovati lövését először kivédte Netolicka ám a labda lepattant róla. Az olaszok és a visszajátszás szerint is gólvonal mögé. Viszont ezt az osztrák játékvezető nem így látta és ez a hiba a házigazdák vesztét okozta. Az UEFA ezek után jobbnak látta, az amúgy is kétséges értékű mérkőzést egyszerűen törölni.
Michel Francois Platini 84'
Kinek mint mond ez a név? Ő nem egyszerűen csak az UEFA elnöke, hanem egy élő legenda.
A francia középpályás a 84'-s torna legjobb játékosa. Európa-bajnoki pályafutásának legtöbbször emlegetett gólja ebben az évben született szabadrúgásból. A spanyol kapus Luis Arconada öléből kipördült a labda és átgurult a gólvonalon. Itt már tudták, hogy a kékben játszó csapat nem enged. Platininak az volt a kilencedik gólja az EB-n. Játékos-pályafutásának egyik csúcspontját érte el a hazájában megrendezett tornán. Így nem csoda, hogy három egymást követő évben ítélték neki az aranylabdát. A 10-es számú mezben játszó francia vezér csúcsformában repítette első nemzetközi sikeréig a válogatottat úgy hogy közben azóta is megdöntetlen csúcsot állított fel. Ugyanis eddig még senkinek sem sikerült kilenc, vagy annál több gólt szerezni Európa-bajnokságon. Góljaival nem csak az elődöntőt és a döntőt intézte el hanem két tökéletes mesterhármast is fűződik a nevéhez. Ezen kifejezésen egyébként a szakemberek azt értik, hogy ha valaki betalál jobb lábbal, bal lábbal és fejel is a kapuba. Az első Belgium elleni 5-0-ás végeredményű csoportmeccsen sikerült És Jugoszlávia elleni 3-2-es eredményű mérkőzésen pedig megismételte.
Ebben az évben egyébként megint változott a lebonyolítás. Újra játszottak elődöntőt és érdekesség lehet, hogy első alkalommal volt teljes létszám Európában. Az UEFA mind a harminchárom hivatalos tagállama indította válogatottján a selejtezőn.
Népszerűségben első 88'
Az Európa-bajnokság eddig legnépszerűbb tornája volt ez, mert míg mi azt hisszük a nézettség évről évre nő, addig a számok teljesen mást mutatnak. Vegyük alapul a legutóbbi 2008-as Svájc - Osztrák döntőt, amire átlagosan, megközelítőleg 36000-en voltak kíváncsiak, addig a Holland - Szovjet találkozóra durván 55000-en. A müncheni stadionban 62770 ember volt szemtanúja annak, ahogyan többek mellett Ruud Gullit, Marco van Basten, Frank Rijkaard nevével jelzett holland válogatottat 2-0-ra legyőzte szovjetunió csapata.
Annak, hogy nem Nyugat-Berlinben vagy az ország központjában játszották a mérkőzéseket politikai okai voltak. A keleti blokk államai nem fogadták el Nyugat-Berlint az NSZK részének. A rendező végül eltekintett a berlini mérkőzésektől. Így a kommunista országok válogatottjai is részt vettek a tornán.
Az EB Holland győzelemmel zárult, így a narancssárgák megszerezték első Európa-bajnoki címüket és azóta se ért el nemzetközi sikert.
A torna egyébként különbözött a többitől. Volt néhány olyan esemény ami nem fordult elő. Nem volt kiállítás, nem maradt mérkőzés gól nélkül. A játékidő nem döntetlennel zárult, így se hosszabbítást se tizenegyes párbajt nem kellett játszani.
A politika hatásai 92'
Ezen a kontinenstornán az egyedi világpolitikai helyzetből fakad többek között Dánia bajnoki címe. Ugyanis az akkor már háború sújtotta Jugoszláviának vissza kellett lépnie, így az északi pótcsapat, elhalasztva nyári teendőit, ugrott be, hogy részt vegyen a bajnokságon. Az elődöntőben a hollandokat, a döntőbe, a mindenki által esélyesnek tartott németeket verte a dán válogatott. Érdekesség még, hogy az országban, akkor tartottak népszavazást az európai uniós tagságról. A lakosság pedig úgy döntött, hogy nem kér a szövetségből.
A keleti blokk szétesését követő időkben, nem volt könnyű a sportban igazságosan reagálni a politikai eseményekre. Németország először szerepelt közös csapattal, a főként nyugati játékosokból álló válogatottban helyet kapott néhány keleti játékos is.
Ennél bonyolultabb volt Szovjetunió helyzete, mert még egyben harcolta ki a részvételt a Svéd tornára, viszont már feloszlottan jelentek meg Független Államok Közössége néven. Nem minden korábbi tagállam vett részt a rendszerben. Észtorszeg, Lettország, Litvánia visszalépett. Grúzia viszont csatlakozott annak ellenére, hogy nem tartozott a FÁK-hoz...
Plusz egy érdekesség. A svédországi Európa-bajnokságon volt (nagy futballeseményen) először olvasható a játékosok neve a mez hátulján...
To be continued...
2012. június 6., szerda
EB 64' 68' 72' 76'
Luxemburg a csúcson 64'
A második, még mindig Európai Nemzetek Kupája néven megrendezett bajnokságot a házigazda Spanyolország nyerte a Szovjetunióval szembe. A politikai enyhülés következtében most nem lépett vissza és fordulatos döntőt játszott a címvédőkkel a Santiago Bernabéuban közel 80000 néző előtt. Már a hatodik percben vezetett a hazai csapat Pereda góljával, ami az az évi kontinenstorna leggyorsabb gólja volt. Azonban erre rögtön a nyolcadik percben válaszolt a Szovjet csapat és a meccs, egészen a 84. percig döntetlenre állt, mikor is a győztes gólt Marcelino Martínez Cao rúgta az ellenfél hálójába így megnyerve a tornát.
Azonban nem ez az, amiről igazán érdemes beszélni az '64-es bajokságot illetőleg, hanem a nagy meglepetést okozó Luxemburgi válogatottról. Tudni kell, hogy itt a klubok csak és kizárólag amatőr játékosokat foglalkoztatnak, ami komolyan visszafogja a fejlődést. Azonban ebben az évben elérte Európa Bajnoksága csúcsát. Ugyanis ez a csapat kétszer verte meg hazai pályán az az óta futballhatalommá fejlődő Hollandiát. Amszterdamban 1: 1-es döntetlent játszottak Rotterdamban pedig 2: 1-re kikaptak a narancssárgák. Talán ez a pofon ösztönözte őket arra, hogy a legjobbra törekedjenek és fejlődjenek.
A válogatott a negyeddöntőbe 3: 3-as, majd 2: 2-es döntetlen után egy harmadik meccsen kapott ki Dániától 1: 0-ra.
Érdemes megemlíteni Schwartz Eleket, aki 1957 és 64' között volt a válogatott edzője. A luxemburgi vereségre gondolva nem túlságosan hízelgő, hogy Hollandia a Népstadionban 3: 3-as döntetlent a Magyarokkal a VB selejtezőn. A Népsport tudósítása szerint valaki bekiabált a vendégcsapat edzőjének. "Elek ez a holland csapat magyarul játszott.."
A 68'-as, már Európa - Bajnokság néven futó kontinenstorna a pénzfeldobások történetének legjelentősebb pillanatát hozta el. Ugyanis egy pénzérme döntött arról, hogy ki játssza a döntőt. Az egyik elődöntőben a Jugoszlávok 1: 0-ra legyőzték az Angolokat, a másikon az Olasz és Szovjet válogatott mérkőzött a továbbjutásért, de a hosszabbítás után se sikerült gólt rúgniuk. A meccs után, az olaszok legendás csapatkapitánya Giacinto Facchetti és az oroszoké két-két kísérővel együtt visszavonultak az öltözőbe. A bíró elővett egy régi pénzérmét és megkérdezte a házigazdák kapitányát, hogy mit választ. Aki az írásra tippelt és ez be is jött. Ez után kirohant a pályára, hogy a közel 70000 szurkolóval is tudassa a csapat, bent van a döntőbe. Örömét látva a tömeg tudta, hogy ünnepelhet. A végső mérkőzésen szintén döntetlent játszottak, de itt nem került sor az abszurd megoldásra, hanem újra játszották a meccset, amit már magabiztosan nyert a hazai csapat.
Ilyenfajta továbbjutásra akadt még példa bőven a futballtörténetében. És ebből is látszik mennyit fejlődött az óta a játék...
Helmut Schön a németek legendás edzője 72'
Az akkori nyugat-német válogatottnak akkora fölénye volt, hogy az első helye nem volt kérdéses.
A szövetségi kapitány, Helmut Schön megnyerte az EB-t majd két évvel később a VB-t és így máig tartja a csúcsot, hogy edzőként mindkét tornán győztes lett. Eredményei igencsak színesek. 66'-s VB és a 76'-s EB-n második, a 70'-s VB-n harmadik lett. Ezen kívül övé a legtöbb VB-mérkőzés szám szerint 25 ebből megnyert 16 megnyert találkozó fűződött a nevéhez.
Ezen eredményeken kívül egy olyan együttessel nyerhetett volna a világ-bajnokságot, amelyikkel később senki más. Ő volt az, aki a hat éven átlétező Saar-vidéki válogatottat irányította egyetlen komoly selejtezőtornáján. A sors fintora lehet, hogy pont az NSZK fosztotta meg attól, hogy kijusson a Svájcban megrendezett tornára.
A 76'-s Európa-bajnokság legemlékezetesebb pillanata Panenka tizenegyese volt.
A döntőt Csehszlovákia játszotta az NSZK-val. Az utóbbit esélyesebbnek tartották a címvédésre, de a meccs végeredménye 2-2 lett. A döntetlen esetén alkalmazandó szabály még nagyon kezdetleges volt. A később aranyérmet szerzett csapat a hosszabbítás után levonult az öltözőbe és csak később értesültek róla, hogy tizenegyesek következnek. Miután a nyugat-német csapat középpályása. Uli Hoeness, élete utolsó válogatott mérkőzését rontott lövéssel zárta, következett Antonín Panenka és a máig sokat emlegetett aranymegmozdulása, amivel bajnok lett a csapat. A középpályás nagy lendülettel futott neki a labdának, megvárva a kapus elmozdulását, aki elvetődött balra, ő pedig lágyan a kapu közepébe rúgta. Egy francia újságírónak köszönhetően viseli ez a technika Panenka nevét, aki később nyilatkozott, hogy nem rögtönzött rúgás volt. Ugyanis Zdenek Hruska, a kapusok nagy érzékkel védte a büntetőket és éjszakákat gondolkodott azon, hogy tudná átverni. Megfigyelte, hogy a hálóőr egy ideig kivár, aztán elmozdul, ezért az utolsó pillanatban emelte középre a labdát így esélye se volt visszaérni.
To be continued...
A második, még mindig Európai Nemzetek Kupája néven megrendezett bajnokságot a házigazda Spanyolország nyerte a Szovjetunióval szembe. A politikai enyhülés következtében most nem lépett vissza és fordulatos döntőt játszott a címvédőkkel a Santiago Bernabéuban közel 80000 néző előtt. Már a hatodik percben vezetett a hazai csapat Pereda góljával, ami az az évi kontinenstorna leggyorsabb gólja volt. Azonban erre rögtön a nyolcadik percben válaszolt a Szovjet csapat és a meccs, egészen a 84. percig döntetlenre állt, mikor is a győztes gólt Marcelino Martínez Cao rúgta az ellenfél hálójába így megnyerve a tornát.
Azonban nem ez az, amiről igazán érdemes beszélni az '64-es bajokságot illetőleg, hanem a nagy meglepetést okozó Luxemburgi válogatottról. Tudni kell, hogy itt a klubok csak és kizárólag amatőr játékosokat foglalkoztatnak, ami komolyan visszafogja a fejlődést. Azonban ebben az évben elérte Európa Bajnoksága csúcsát. Ugyanis ez a csapat kétszer verte meg hazai pályán az az óta futballhatalommá fejlődő Hollandiát. Amszterdamban 1: 1-es döntetlent játszottak Rotterdamban pedig 2: 1-re kikaptak a narancssárgák. Talán ez a pofon ösztönözte őket arra, hogy a legjobbra törekedjenek és fejlődjenek.
A válogatott a negyeddöntőbe 3: 3-as, majd 2: 2-es döntetlen után egy harmadik meccsen kapott ki Dániától 1: 0-ra.
Érdemes megemlíteni Schwartz Eleket, aki 1957 és 64' között volt a válogatott edzője. A luxemburgi vereségre gondolva nem túlságosan hízelgő, hogy Hollandia a Népstadionban 3: 3-as döntetlent a Magyarokkal a VB selejtezőn. A Népsport tudósítása szerint valaki bekiabált a vendégcsapat edzőjének. "Elek ez a holland csapat magyarul játszott.."
A pénzfeldobás és a szerencse 68'
A 68'-as, már Európa - Bajnokság néven futó kontinenstorna a pénzfeldobások történetének legjelentősebb pillanatát hozta el. Ugyanis egy pénzérme döntött arról, hogy ki játssza a döntőt. Az egyik elődöntőben a Jugoszlávok 1: 0-ra legyőzték az Angolokat, a másikon az Olasz és Szovjet válogatott mérkőzött a továbbjutásért, de a hosszabbítás után se sikerült gólt rúgniuk. A meccs után, az olaszok legendás csapatkapitánya Giacinto Facchetti és az oroszoké két-két kísérővel együtt visszavonultak az öltözőbe. A bíró elővett egy régi pénzérmét és megkérdezte a házigazdák kapitányát, hogy mit választ. Aki az írásra tippelt és ez be is jött. Ez után kirohant a pályára, hogy a közel 70000 szurkolóval is tudassa a csapat, bent van a döntőbe. Örömét látva a tömeg tudta, hogy ünnepelhet. A végső mérkőzésen szintén döntetlent játszottak, de itt nem került sor az abszurd megoldásra, hanem újra játszották a meccset, amit már magabiztosan nyert a hazai csapat.
Ilyenfajta továbbjutásra akadt még példa bőven a futballtörténetében. És ebből is látszik mennyit fejlődött az óta a játék...
Helmut Schön a németek legendás edzője 72'
Az akkori nyugat-német válogatottnak akkora fölénye volt, hogy az első helye nem volt kérdéses.
A szövetségi kapitány, Helmut Schön megnyerte az EB-t majd két évvel később a VB-t és így máig tartja a csúcsot, hogy edzőként mindkét tornán győztes lett. Eredményei igencsak színesek. 66'-s VB és a 76'-s EB-n második, a 70'-s VB-n harmadik lett. Ezen kívül övé a legtöbb VB-mérkőzés szám szerint 25 ebből megnyert 16 megnyert találkozó fűződött a nevéhez.
Ezen eredményeken kívül egy olyan együttessel nyerhetett volna a világ-bajnokságot, amelyikkel később senki más. Ő volt az, aki a hat éven átlétező Saar-vidéki válogatottat irányította egyetlen komoly selejtezőtornáján. A sors fintora lehet, hogy pont az NSZK fosztotta meg attól, hogy kijusson a Svájcban megrendezett tornára.
Panenka-tizenegyes 76'
A 76'-s Európa-bajnokság legemlékezetesebb pillanata Panenka tizenegyese volt.
A döntőt Csehszlovákia játszotta az NSZK-val. Az utóbbit esélyesebbnek tartották a címvédésre, de a meccs végeredménye 2-2 lett. A döntetlen esetén alkalmazandó szabály még nagyon kezdetleges volt. A később aranyérmet szerzett csapat a hosszabbítás után levonult az öltözőbe és csak később értesültek róla, hogy tizenegyesek következnek. Miután a nyugat-német csapat középpályása. Uli Hoeness, élete utolsó válogatott mérkőzését rontott lövéssel zárta, következett Antonín Panenka és a máig sokat emlegetett aranymegmozdulása, amivel bajnok lett a csapat. A középpályás nagy lendülettel futott neki a labdának, megvárva a kapus elmozdulását, aki elvetődött balra, ő pedig lágyan a kapu közepébe rúgta. Egy francia újságírónak köszönhetően viseli ez a technika Panenka nevét, aki később nyilatkozott, hogy nem rögtönzött rúgás volt. Ugyanis Zdenek Hruska, a kapusok nagy érzékkel védte a büntetőket és éjszakákat gondolkodott azon, hogy tudná átverni. Megfigyelte, hogy a hálóőr egy ideig kivár, aztán elmozdul, ezért az utolsó pillanatban emelte középre a labdát így esélye se volt visszaérni.
To be continued...
2012. június 1., péntek
Hófehér és a vadász
Tegnap premieren voltam. A Man is Black III-ra igyekeztünk, de a Hófehér és a vadászra értünk oda.
Bevallom őszintén nem kicsit féltem. Kristen Stewart nem a kedvenc színésznőm. Szerintem van még mit tanulnia. Ennyire kifejezéstelen arccal már régen nem találkoztam a mozivásznon. A Twilihgt-sagaban is rémes amit alakít. Hogy egy őszinte mosolyt nem bír elereszteni. Biztos nem velem van baj, mert először a könyvet elolvastam és csak utána néztem meg a filmeket és egyedül az ő szerepébe tudnék elképzelni valaki mást...
Na de visszatérve debütáló új filmjére... Egy minimálisat jobbat alakított. Meghalni már nagyon jól tud, de a mosoly még mindig nem megy neki. Az összeszorított ajkakat elhagyta, de ugyanúgy bután tátog, ami szörnyen idegesítő. A lényeg, hogy sokkal rosszabbra számítottam.
Alapsztori? Gonosz királynő mások szépségét felhasználva fiatalodok. Mit neki botox... XD Évtizedeken, sőt évszázadokon át jár királyságról királyságra és mikor már mindent elpusztított maga körül tovább áll. Egyszerű, mint a fa ék. A tükör egy hatalmas aranytányér amiből még ki is folyik valami alakot öltő lepel, amit csak őt lát. Nem hogy megmondja neki, hogy ő a legszebb még hasznos szépségtippekkel is ellátja. Tőle kapta azt az infót is, hogy ha megeszi (bleee) Hófehér szívét, akkor örök élet fiatalság stb, stb vár rá. És ugye ezek vonzatai... Csak ez nem ilyen egyszerű, mert ott a motto miszerint a gonosz királynő él. A legszebb vére varázsolt el és a legszebb vére töri meg a varázst... (Nem egészen így, de valami nagyon hasonló)
Ami ugye tudjuk mivel jár... Öregedéssel és halállal. Pech...
Persze mint minden nagy hatalmúnak úgy neki is van egy szövetségese egy hűséges segítője jelen esetben a bátyja, akit elbűvöl a lány szépsége (?) és ezt kihasználva megszökik. Na és innen pörögnek az események...
Nem szeretném elmesélni az egész története túl részletesen.
Mikor már azt hiszed nem bukkannak fel a törpék, megjelennek. Új néven és új stílusban. Jaa és az egyik feláldozza az életét a királylányért... :(
Megjelenik a történetben a klasszikus szerelmi háromszög Hófehér, a Vadász ( akit Ariana a gonosz banya küldött a lány után, hogy hozza el a szívét) és William (a gyerekkori barát) között. Vajon ki lesz a befutó? Feltűnik a meséből jól ismert alma trükk. Na itt hatalmasat alakít Kristen azzal, ahogy haldoklik, de tényleg, aztán meg is hal... És a 21. században nem divat a kedves öreg hölgy, a szerelmes ifjú a nyerő. :D És mire észbe kap a díszes társaság a lány már halott. Én alapból a filmtől több romantikát vártam. Ehelyett kaptam a beteg perverzitást. A faszért kell csókolgatni a halott lányt? Már bocsánat. És jó oké az töri meg az átkot, de akkor is, legalább a végén elcsattanhatna egy igazi csók, de neeeeem. És még az idilli pillanatot is elcseszi KS egy vérszegény mosollyal... Tehát a vége csalódás volt, mert attól többet mertem várni. A többi nem, mert ennél rosszabbnak gondoltam. Viszont jót nevettünk az elejtett beszólásokon... Na meg azon, hogy ketten is telefonáltak a film közben. Nekem nem lenne pofám, de hát ez én vagyok. :D
Itt az előzetes... A magyar szinkron szörnyű. És Hófehér még selypít is...
Egyszer azért megnézhető. :)
2012. május 29., kedd
Des - Leperegnek a könnyek - 2011
Leperegnek a könnyek kicsit másképp.
Ha itt maradok, összetörik majd a szívem
A képen ott leszel mindig, ahogyan régen
Soha nem fakul a kép, amíg összeköt az emlék
Leperegnek az utolsó könnyek, elfelejtjük, hogy van egy álmunk
A vonatok indulnak és jönnek, de mi nem tudjuk, hogy kire várunk
Az első és az utolsó lépés neked fáj, és ez nekem is fáj
A szívünkben ott lapul az érzés, soha semmi nem lesz ugyanúgy már
Tompos Kátya
Maradnék, de érzem, hogy mennem kell, mert vár, valahol egy másik út
Hogyha most is úgy szeretsz, engedj el, ma már nem köt ide, csak a múlt
A kezed fogom, ma is ugyanúgy, mint régen, a képen ott vagy te is velem
És nem értem, miért szakad el a kép, hova tűnik a sok emlék
Leperegnek az utolsó könnyek, elfelejtjük, hogy van egy álmunk
A vonatok indulnak és jönnek, de mi nem tudjuk, hogy kire várunk
Az első és az utolsó lépés neked fáj, és ez nekem is fáj
A szívünkben ott lapul az érzés, soha semmi nem lesz ugyanúgy már
1 versszak
Ugyanúgy megyek előre,ugyanúgy nézek fel az égre
ugyanúgy kelek fel reggel,ugyanúgy emlékszem a képre
Ugyanúgy fekszem le,ugyanúgy csukom be a szemem
ugyanúgy álmodok,ugyanúgy hajtom le a fejem
Ugyanúgy megteszem,amit eddig tettem
ugyanúgy sétálok tovább ahogy tegnap mentem
Ugyanúgy színes vagy ugyanúgy színtelen
ugyanúgy édes vagy csak ugyanúgy íztelen
Ugyanúgy érzek,látok,ugyanúgy csak várok
ugyanúgy sírok,örülök ugyanúgy csak egy árok
Ugyanúgy szállok mintha nem is lenne szárnyam
ugyanúgy sétálok tovább mintha nem is lenne lábam
Ugyanúgy álom vagy ugyanúgy valóság is egyben
ugyanúgy maradtam egyedül és ugyanúgy leszünk ketten
Ugyanúgy ahogy ő ugyanúgy élek én is
ugyanúgy ahogy te ugyanúgy félek én is.
Tompos Kátya
Hogyha most is úgy szeretsz, engedj el, ma már nem köt ide, csak a múlt
A kezed fogom, ma is ugyanúgy, mint régen, a képen ott vagy te is velem
És nem értem, miért szakad el a kép, hova tűnik a sok emlék
Leperegnek az utolsó könnyek, elfelejtjük, hogy van egy álmunk
A vonatok indulnak és jönnek, de mi nem tudjuk, hogy kire várunk
Az első és az utolsó lépés neked fáj, és ez nekem is fáj
A szívünkben ott lapul az érzés, soha semmi nem lesz ugyanúgy már
1 versszak
Ugyanúgy megyek előre,ugyanúgy nézek fel az égre
ugyanúgy kelek fel reggel,ugyanúgy emlékszem a képre
Ugyanúgy fekszem le,ugyanúgy csukom be a szemem
ugyanúgy álmodok,ugyanúgy hajtom le a fejem
Ugyanúgy megteszem,amit eddig tettem
ugyanúgy sétálok tovább ahogy tegnap mentem
Ugyanúgy színes vagy ugyanúgy színtelen
ugyanúgy édes vagy csak ugyanúgy íztelen
Ugyanúgy érzek,látok,ugyanúgy csak várok
ugyanúgy sírok,örülök ugyanúgy csak egy árok
Ugyanúgy szállok mintha nem is lenne szárnyam
ugyanúgy sétálok tovább mintha nem is lenne lábam
Ugyanúgy álom vagy ugyanúgy valóság is egyben
ugyanúgy maradtam egyedül és ugyanúgy leszünk ketten
Ugyanúgy ahogy ő ugyanúgy élek én is
ugyanúgy ahogy te ugyanúgy félek én is.
Tompos Kátya
Egyedül csak védtelen gyermek vagy, ha kell, én vigyázok rád
Ne akard, hogy mindenre választ kapj, egyszer tiéd lehet a világ
Ha itt maradok, összetörik majd a szívem
A képen ott leszel mindig, ahogyan régen
Soha nem fakul a kép, amíg összeköt az emlék
Leperegnek az utolsó könnyek, elfelejtjük, hogy van egy álmunk
A vonatok indulnak és jönnek, de mi nem tudjuk, hogy kire várunk
Az első és az utolsó lépés neked fáj, és ez nekem is fáj
A szívünkben ott lapul az érzés, soha semmi nem lesz ugyanúgy már
2 versszak
Nem lesz ugyanúgy már,ahogyan azt el képzeltem
nem lesz ugyanúgy már,ahogyan azt el terveztem
Inkább elindulok messzire úgy hogy nem is nézek hátra
talán találkozok valakivel aki csak a szívemet várta
Akivel örülök,és nevetek,ha kell akkor sírok
akivel egy életen át együtt harcolok és vívok
Kellenek a kínok,meg a feloldozás egyben
aki érti mire gondolok,az tudja már a tervem
Hogy mi a tettem,eddig miket tettem
hogyan kaptam meg azt amit kölcsön vettem
Csak mentem,mentem előre ameddig elláttam
mert amit összecsomóztam azt tegnap elvágtam
Ez nem egy álca inkább a szimpla valóság
fizetetlen érzések között nem csak egy adósság
Van egy szív,abból hamar lesz kettőfél
egyben dobogott kettő,sok ember ettől fél
Volt egy fél és rá talált a másik
így lett egy egész,mert együtt nem fázik a kettő.
Tompos Kátya
Ne akard, hogy mindenre választ kapj, egyszer tiéd lehet a világ
Ha itt maradok, összetörik majd a szívem
A képen ott leszel mindig, ahogyan régen
Soha nem fakul a kép, amíg összeköt az emlék
Leperegnek az utolsó könnyek, elfelejtjük, hogy van egy álmunk
A vonatok indulnak és jönnek, de mi nem tudjuk, hogy kire várunk
Az első és az utolsó lépés neked fáj, és ez nekem is fáj
A szívünkben ott lapul az érzés, soha semmi nem lesz ugyanúgy már
2 versszak
Nem lesz ugyanúgy már,ahogyan azt el képzeltem
nem lesz ugyanúgy már,ahogyan azt el terveztem
Inkább elindulok messzire úgy hogy nem is nézek hátra
talán találkozok valakivel aki csak a szívemet várta
Akivel örülök,és nevetek,ha kell akkor sírok
akivel egy életen át együtt harcolok és vívok
Kellenek a kínok,meg a feloldozás egyben
aki érti mire gondolok,az tudja már a tervem
Hogy mi a tettem,eddig miket tettem
hogyan kaptam meg azt amit kölcsön vettem
Csak mentem,mentem előre ameddig elláttam
mert amit összecsomóztam azt tegnap elvágtam
Ez nem egy álca inkább a szimpla valóság
fizetetlen érzések között nem csak egy adósság
Van egy szív,abból hamar lesz kettőfél
egyben dobogott kettő,sok ember ettől fél
Volt egy fél és rá talált a másik
így lett egy egész,mert együtt nem fázik a kettő.
Tompos Kátya
Ha itt maradok, összetörik majd a szívem
A képen ott leszel mindig, ahogyan régen
Soha nem fakul a kép, amíg összeköt az emlék
Leperegnek az utolsó könnyek, elfelejtjük, hogy van egy álmunk
A vonatok indulnak és jönnek, de mi nem tudjuk, hogy kire várunk
Az első és az utolsó lépés neked fáj, és ez nekem is fáj
A szívünkben ott lapul az érzés, soha semmi nem lesz ugyanúgy már
2012. május 21., hétfő
Alonzo - Determine
Francia rapp...
Sokat nem ismerek, de ez a legjobb...
Malheureusement (sajnos) nem tudok franciául, bár jobban belegondolva annyira nem is jön be a nyelv... :P
Központi témája a politika és az ehhez való viszonyulás. Vagyis ez esetben a nem tetszés kinyilvánítása. Az alap zene is jó és a franciákkal jó érzékkel választanak alap zenét. :)
Sokat nem ismerek, de ez a legjobb...
Malheureusement (sajnos) nem tudok franciául, bár jobban belegondolva annyira nem is jön be a nyelv... :P
Központi témája a politika és az ehhez való viszonyulás. Vagyis ez esetben a nem tetszés kinyilvánítása. Az alap zene is jó és a franciákkal jó érzékkel választanak alap zenét. :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)