2012. április 29., vasárnap

"Variációk egy témára" avagy CR gólöröme...

Kanyarodjunk vissza a megnyert el Clásico-ra... A minap nyomtak a kezembe egy újságcikkel melynek főszereplője Cristiano Ronaldo... Sok anti Real Madridostól hallottam, hogy mikor CR berúgta a mint később kiderült mindent eldöntő gólt, hogy mennyire nagyképű volt. Tényleg az lett volna? Ők irigyek vagy én vagyok elfogult? Ez az újságcikk határozottan komolytalanra véve a figurát felsorolt 10+1 lehetséges variációt, hogy vajon mire gondolt Cris mikor berúgta a gólt. Nem háborodtam fel, nevettem rajta, de a bejegyzés végén ott lesz majd, hogy szerintem mire gondolt a csatár mikor visszafogottan ünnepelte a hálóba juttatott labdát...

1. "Remélem lassítják olyan szögből, hogy a combizmom villanása rendesen látszik, még a hajzselémből is kentem rá. Szabadot persze nem rúghattam egész meccsen, pedig egy új terpeszállást is kitaláltam."


2. "Aranylabda, Aranycipő, aranyozott Porsche, na jól van, Cé fiam, lassíts kicsit, megáll, higgadtan ünnepel, a méltóság az első. Második a Barcelona, muhaha."


3. "Tényleg kellett volna fogadnom Ramosszal egy nőbe, hogy gurítok ma is egyet, legközelebb nem leszek babonás."


4. "Még kettő hiányzik a mesterhármashoz, zúzzunk. Mennyi van még hátra?"


5. "A Münchenben lenyúlt cipőmben még kétszer visszahúztam volna, és sarokkal teszem be, de én is embere vagyok, összezavart a bajor bűnözés."


6. "Hol a statisztikusom? A lassítás alatt már legyen kinn a honlapomon, most éppen milyen rekordot döntöttem meg. Találjon ki egyet, mit bánom én."


7. "Akkor most meglesz a Playboy-interjú, amit Mourinho ígért. Azt hiszem, ebben a beállásban jól mutatok. Na hagyjuk, jönnek a többiek örülni."


8. "Biztos nem fogadtam Ramosszal egy nőbe? Lehet kettő is, annyira nem fáradtam el, ennyit a Barcelonáról."


9. "Gól. Na. Ez is valami. Khedira is lőtt már, vágjátok, Khedira. Minek túlragozni?


10. "Kitől jött a gólpassz vajon? Csak arra figyeltem, hogy esztétikusan fussak. Amúgy is összekeverem néha a többieket. Na mindegy."


10+1. "Ki az a Messi?"

Ronaldo a 73. percben talált az ellenfél kapujába. Ami a rendes játékidő végétől is "messze" van. Hát még a plusz percek. Ez egy nagyon fontos meccs volt, amit meg kellett nyeri, mert nem volt mindegy, hogy az akkor meglévő négy ponthoz kettő vagy három pont adódik, vagy esetleg az a három pont vesztődik. Ő pedig tudta, hogy nem bízhatja el magát. Kaptunk mi már a 93. percben is gólt. A meccsnek pedig akkor van vége mikor elhangzik a hármas sípszó. Ez pedig nem az a mérkőzés volt, amit elengedhettek volna. És a visszafogott mozdulataival egyetlen dolgot sugallt:
A meccsnek még nincs vége.


Erről a cikkről lenne szó és csak azért tettem be, mert a 7. pontban említett Playboy beállás ez lenne! :D

2012. április 26., csütörtök

Szerte foszlott Madridi álom...


Játékosokat és szurkolókat is megpróbáltató 120 perc plusz a büntetők. A meccsnek még alig lett vége és teljes sokk hatás alatt vagyok... A könnyeim folynak és nagyon sajnálom, hogy ennyi volt nekünk a BL...
Lehet, hogy ha alszok rá egyet más színben látom majd a világot, de ez így lesz őszinte... Nem lehet mindent megnyerni. És ez a tempó azért elég feszített. Szerda, szombat, szerda, szombat, néha kedd. És ők se gépek, hanem emberek. A lényeg, hogy nem áll meg az élet és lesz még lehetőség akár BL-t is nyerni. De most előttünk a bajnoki, ahol még teljesíteni kell... És ettől se lesz kevesebb se a szemembe, se a szívembe a Real Madrid! Nekem akkor is ők a legjobbak. <3 data-blogger-escaped-br="br"> Talán kicsit csalódott vagyok. 2-0-nál megint elengedtük a meccsett. És igenis sokat köszönhetünk Ikernek. A védelem nem aludt, hanem túl aktív volt. Bár ha az a 11-és nincs, addig küzd a Bayern míg be nem rúg egy gólt. Egyébként a múltkor se, de ma sem tetszett a játékuk. Mondhatni utálom az egész bandát. Nem értem Mout se, bár ez nem új. Benzemanak mostanában nem nagyon nem megy a dolog, csak azt nem értem miért erölteti a kezdőde. Miért nem kezd be Pipitával??? És Di Maria? Nincs olyan meccs, hogy ne idiótáznám le szegényt...
Kihagyott helyzetek, pontatlan passzok, elcseszett szögletek. Ez mind mind jellemezte a mai játékot mindkét csapatnál... A hosszabítást akár ki is hagyhattuk volna... Ugorhattunk volna egyből a büntetőkre. Neuer fiatal, de nagyon jó hálóőr. Lehet akkora kapus, mint akár Iker, de méltó utódja Khannak.
Valamiért éreztem, hogy Ronaldo kihagyja, mert eddig mindet berúgta. Káká elkövette ugyanazt a hibát, Sergio meg... Miért azzal rugatnak gólt, ilyen fontos meccsen, aki nem szokott? Miért nem rúgta Gonzalo??? Komolyan kezdem azt hinni, hogy Mounak valami baja van vele...
Iker megint csak odatette magát és ezért ő a legnagyobb. Gyerekkorom példaképa, aki miatt kapuba áll az ember. Süt róla, hogy azt üzeni: csináld, mert képes vagy rá...
Kassai Viktor pedig tette amit kellett. Nem fújt összevissza. Igaza egy 11-est még megadhatott volna, de úgyérzem nem azon múlott...
Túl leszünk ezen is és kitartunk a csapat mellett, mert most még nagyobb szükség van a szurkolókra, akik kitettek magukért a Bernadeube. Szinte végig éltették a csapatot és ők is mind tudják, amit mi is, hogy mikor hibáznak vagy elrontanak valamit, van a legnagyobb szünkségünk a mi szeretetünkre. Így marad ami eddig!
HALA MADRID!!!

2012. április 25., szerda

Az ellenségem ellensége a barátom avagy Barcelon - Chelsea 2-2 és a Real Madrid...


Bolond lennék nem megemlíteni azt, amit pár órája láttam. A Chelsea kilökte a Barcelonát a BL-ből, pedig meccs előtt még arról beszélgettünk egy ismerősömmel, hogy bár szeretnénk, ha az angol csapat nyerne, de ha mégse akkor elkönyvelhetjük, hogy a két spanyol csapat a világ legjobbja, ha a Real Madrid eredményesen szerepel a Bayern München ellen. Hát nem így lett és bár nem a Real játszott, szorítottam annak a csapatnak, amelyik végül 95 perc alatt, szertefoszlatott egy álmot, de előrébb hozott egy másikat! Tévedés ne essék, nem örülök más kárának, annak viszont igen, hogy egy ismerősöm, aki elég csúnyán fogalmazott a hétvégei Real győzelemmel kapcsolatban, (amiről majd később írok) hogy most talán elgondolkodik.
Az elején úgy láttam, hogy a Barca megint be lesz tolva a döntőbe, de a Chelsea visszavette, amit pár éve elvettek tőlük. Megküzdött ezért a győzelemért, még ha a második félidőbe nem is sokat tartózkodott az ellenfél térfelén. De emberhátrányból gólt rúgott, 2-1-es Barcelona vezetés nekik bőven jó volt. Az volt a lényeg, hogy többet ne rúghassanak a katalánok. Nem véletlen, hogy a kapus legjobb barátja a kapufa. Én tudom és nem egyszer voltam úgy, hogy egy-egy melegebb helyzetbe magamról megfeledkezve még le is csókoltam. Érdekelt is engem?! Hát nem... Beállt a csapat 10 emberrel védekezni és bár utálom ezt a játékot, most mégis azon voltam, hogy csak ne álljon neki valamelyik hősködni. A 80. percben pedig jött Torres, nem a kedvenc focistám, de különösebben bajom sincs vele, örültem, hogy lehetőséget kapott, és lám-lám. Kapott egy kósza labdát a saját térfelén és egészen Viktor Valdes kapujáig vezette. Fernando Torres kinek karrierje úgy tűnt lefelé ível, de az utóbbi időben megtörni látszik a jég. A spanyol ezzel a góllal bizonyította, hogy az angol csapatnak helye van a döntőbe. És én ennek miért örülök? Mert így mi nem egy, hanem egyből két lépést tettünk a győzelem felé. Bár erről még korai lenne beszélni, hisz a mai találkozó még vissza van. De én a hétvégei teljesítmény után azt mondom ez a csapat bármire képes. És nem szabad elfelejteni, hogy Terry a kiállítás miatt, meg még mellette páran sárgalapok miatt nem játszhatnak a döntőbe…
Nem mostanában okozott ilyen örömet semmi. És tényleg idegesítően boldog voltam a szombati meccs után. Mondhatott bárki bármit. Még a sok, hehe a bajnoki a tiétek, de a BL-t felejtsétek el, se érdekelt. Most akkor álljak neki hencegni? Nem fogok, mert nem az én érdemem. Ronaldo nagyképű? Könyörgöm emberek, van mire. De hogy egyesek mire verik a nyálukat, azt elképzelni nem tudom. Itt volt ez az ismerős, akit már megemlítettem, aki leírta a Real Madridot már meccs előtt nyolc órával és minket, rajongókat, hogy reménykedjünk, mert más úgyse marad nekünk. Azt írta, hogy az erő győzött az ész felett. És hogy ezt élvezzük ki, mert most 10 évig nem lesz ilyen. És úgy alapból szar volt az egész meccs. Miért? Mert a bíró hagyta játszani a Realt? Mert fel tudta venni azt a tempót, amivel játszani szeret? Mert volt lendület és nem a passzolgatás-okból állt az egész? Hogy nem fújt a bíró sárgát, azért mert Messi végignyalta a füvet? A Chelsea játékára pedig azt írja, hogy szép volt?! Lehet, de nem szebb a Madrid hétvégei klasszikusban nyújtott teljesítményénél. És itt jön az, amit én leszűrtem, hogy ez az ember se más, csak egy divat drukker. Aki nem elkötelezett Barcelona drukker, hanem az anti Real Madrid klub oszlopos tagja! Már ha van olyan. Bár ezt sose értettem, hogy miért fektetnek emberek olyanba energiát, amit nem szeretnek…
Mindegy. A mai nap még hátra van és a körmöm ugyan nem nőtt meg szombat óta, de vár még ránk egy idegtépő 90 perc.
HALA MADRID!!! <333

2012. április 21., szombat

Lotus: tudatos vagy véletlen...


Úgy tűnt a Lotus megint rendesen eltaktikázta Kimi versenyét. Nem valószínű, hogy direkt ejtette ki a francia csapattárs a finnt a Q2-ből, és nem is ujjongtam örömömbe. Csúcs szuper 11. hely. De figyelembe véve az egy héttel ezelőtti teljesítményt, amikor az 5 helyről visszacsúszott a rossz taktika miatt elkopott gumiknak köszönhetően, most kíváncsian vártam vajon mit kezd ezzel a hellyel.
Jól rajtolt és hamar felzárkózott Vettel mögé az egyetlen előzési lehetőség sajnos nem jött össze, és utána lassulni is kezdett az autó, tehát nem volt esélye. Kimi azt nyilatkozta, hogy csalódott, a Lotus elégedett a teljesítménnyel. Én meg hát? Mikor mindenki leírta őt a környezetembe én még mindig azt mondom, hogy ennél ő többre képes. És igazam lett. 2009-után két év rallyzást követően a 2012-es idény negyedik futamán a világbajnok újra dobogón álhatott. Ha lehet a mosolyom még nagyobb lett, hisz a kedvenceim arattak hétvégén. Kimi az aszfalton a Real pedig füvön. Kell ennél több? Nem hiszem… :D

Boszkó

Ő itt Boszkó!
Szerintem egy kiskutyának elég durva, de jobb mint a vakarcs. XD



2012. április 20., péntek

:D :D

Ma megint elmentem futni miközben írtam a Kézzel - lábbal következő részét. Persze vittem a kutyámat is Monát, aki egy Berni pásztor. Általában kerget, de kell nekem terelésre alkalmas kutyával kocogni. Na mindegy.
Nagyba futok és épp azon gondolkodok, hogy mi van ha találkozok valami vadállattal. Na igen ez nem meglepő ugyanis a terepfutást jobban csípem és a erdőbe szívesebben futok. Na szóval gondoltam egy merészet, hogy majd az én drága "kis" kutyám megvéd. Aha... Ahogy ezt lerendeztem magamba jött egy nagyobb fuvallat, és az én kutyám úgy megijedt, hogy azt se tudta merre van arccal előre. Persze szakadtam a röhögéstől...
- És én még rád akartam bízni az életem. - Mondtam neki, mire bevágott egy idióta nyelv lógatós pofát...


Ez nem az a kép, de ő Mona és valami hasonló fejet vágott... :D

2012. április 19., csütörtök

Mert erről a napról érdemes mesélnem… :D

Végreee másfél hónap után sikerült kocsiba ülnöm és meglátogatnom a családomat.
(Mert már nem a szülői házba élek.)
Az utam alapból érdekes volt. Az én VW-m „csak” 1.4-es motorral rendelkezik. Megjegyzem 160 km/h-nál leszabályoz. Semmi turbó, de nekem az is elég pláne hogy így is kihasználatlan és nem egy guruló koporsóra van szükségem, hanem egy kocsira, ami megy. Tehát ez adott. Hosszú kilométereken keresztül nyomás alatt voltam. Előttem senki, mögöttem egy valószínűleg hasonló 1400ccm-es szintén VW-en jött. A gondolataim közé pedig beférkőzött a kisördög. Na nehogy már megelőzzön engem. Így nyomtam a gázt és szerencsémre 120-nál többel ő se akart repeszteni így beálltunk annyival utazó sebességre. Megjegyzem, általában betartom a sebesség korlátokat, ha nem érzek ilyen késztetést. De településen belül mindig.
Aztán félúton nagy örömömre elváltak útjaink. Örültem és visszavettem a tempóból. Egyik település a másik után. Egyszer csak feltűnt mögöttem egy BMW. Khm… Na persze kisördög nem alszik. Még település végét jelző tábla előtt nekiálltam nyomni a gázt. Hát öhm, hogy is mondjam, zavarba ejtő volt, ahogy megelőzött, pedig még megkaptam azt a pár méter előnyt. :$
Aztán szépen lassan megérkeztem. Tárva nyitva várt a kapu. Na jó az mindig nyitva van. :)
Ajtó szintén nyitva. Becsettegek és sehol senki. Átvágtam a házon és a lépcsőházba felkiáltottam az emeletre, hogy HAHÓ…
Nevelő apám egyből: Ki az? Hát mondom én. :D Nézek felfelé, mire kidugja a fejét és megkérdezi: Te vagy? És itt hasított belém a tudat. HAZAÉRTEM!!! Nem kellett fél perc és megjelent a 16 éves húgom és a 10 éves öcsém. Az első kérdésem, köszönés után. Anyu?
Döbbenet az arcokon. Anyu dolgozik. Pedig én direkt megkérdeztem tőle, hogy otthon lesz-e, mert hát kihez menne az ember lánya többek között, ha nem az anyjához. Hideg zuhany megvolt, meg a sírás is, mert kicsit szíven ütött, hogy még csak fel sem hívott. :(
Na mindegy. Kimentem a kocsihoz és felhívtam a barátom, az ő hangja nekem olyan, mint másnak xanax. Na meg miközben telefonáltam az öcsém ölelgetett, ami elmondhatatlanul jól esett. Úgy hogy a két oldalról jött szeretet hamar megnyugtatott.
Összeszedtem a nyuszi ajándékait. Na igen az én nyulam idén elkésett, de tavaly előbb jött.
A húgom kapott egy felsőt meg egy doboz toffifeet. Szerencsére tetszett neki. És amekkora kocka egyből beállt webcam elé és próbált egy facebook fotót összehozni, hogy tudassa az ismerőseivel, mivel bővült a ruhatára. XD
Az öcsém szintén megkapta az édességet. Valamint egy egész albumnyira való focistát. A Panini adott ki egy 305 kártyából álló sorozatot a 2012-es EB válogatott csapatainak néhány játékosáról. Amit én elkezdtem neki gyűjteni. Nem lett teljes az album, de ő így is imádta és jött a nagy meglepetés a kártya gyűjtemény mellé.


Az öcsém megkapta az első focilabdáját. :D Hát én mostanában nem láttam senkit úgy örülni, ahogy ő örült mikor a kezébe vette.
Idén kezdett el focizni és gondoltam itt az ideje. Úgy három órától fél hétig passzolgattunk. Meglepetésemre még az apja is kijött játszani kicsit. Az tesóm boldog volt és én is. Meg nem tudnám mondani, hogy mikor rúgtam utoljára labdába, de iszonyú jó érzés volt. És szerintem még most is rugdosnám, ha nem kellett volna elindulnom haza. :( Igaz anyukámmal nem találkoztam, de amit már eddig is tudtam, most is beigazolódott, hogy egy focilabda képes egyszerre több embernek is örömet okozni. :)
Hazafelé csendes utam volt vetélytárs nélkül. :) Nem is bántam, mert nappal szembe mentem és gyök kettőt nem láttam, de nem panaszkodok, mert imádom a napsütést.
Kivágtam az unalmas CD-t a lejátszóból és átkapcsoltam Petőfire. Ami főleg az elvont számok tárhelye… És bővült a zenetáram a következő számmal

K2 – Dugj engem el

Én úgy vagyok ezzel a nyárral,
Mint annyi minden más vággyal,
Amikor egymás partjára fekszünk,
És póló nélkül cselekszünk.
Igyekszem nem gondolni másra,
Pölö a valószínűség számításra,
Vagy a rohadt kis parkoló automatára,
Csak is a harmóniára!
Fagyit nyalok a szádra!

Törvényt nem én tudok írni,
De azt hiszem ki fogom bírni,
Hogy Veled mindig jobb, ha látlak,
És bármikor megkajálnálak.
A telihold árnyékában
Egy hullócsillagot láttam
Simán lehet, hogy ufó, de nézd meg,
Tök olyan, mintha minket követnének.

Dugd el magad, hogyha nyár lesz előjössz majd valahol,
Olyan messze, ahol már csak mi beszélünk alapból.
Fogd a kezem, vigyél el a tengerhez, de komolyan,
Mutasd meg a parti várost, tudom, hogy még van olyan! 6x

Hát én ezért oda meg vissza lettem hirtelen! :)
Szeretem a nyarat és asszem idén ez lesz az én nyári slágerem, hacsak nem jön valami ütősebb! :D


Vége